Továbbra is csak három régi uniós tagállam biztosít korlátlan munkavállalási lehetőséget a magyar állampolgároknak – derül ki a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztériumnak tájékoztatójából.
A tárca MTI-hez eljuttatott tájékoztatója szerint továbbra is csupán három országban, Svédországban, Írországban és az Egyesült Királyságban kaphatnak magyar állampolgárok korlátlan munkavállalási lehetőséget. Svédországban például a magyar munkavállalók a csatlakozás napjától vállalhatnak szabadon munkát. Írországban is fennáll ez a lehetőség, viszont a nem járulék alapú szociális ellátáshoz bizonyos tartózkodási idő mindenképpen szükséges. Az Egyesült Királyságban sem korlátozzák a magyar állampolgárok munkavállalását. Ugyanakkor a munkavállalóknak be kell jegyeztetniük magukat, megadva munkáltatójuk nevét és a munkavégzés jellegét, helyét – erről igazolást állítanak ki a hatóságok.
A fenti három országgal szemben a dán szabályozás már feltételekhez köti a munkavállalási engedély megszerzését. Bizonyos esetekben az engedélyek könnyített eljárásban is kiadhatók. Hollandiában kétféle eljárás szerint szerezhető munkavállalási engedély. A munkaerőpiaci helyzet értékelése az egyik módszer, az egyszerűsített eljárás a másik. Az egyszerűsített eljárás a húsiparban, a nemzetközi szállításban, a belföldi hajózásban, az egészségügyben érvényes egyes szakterületeken. A munkavállalási engedély elbírálása ebben az eljárásban legfeljebb két hét. A mezőgazdasági és kertészeti ágazat sem kap mentességet a munkaerő-piaci vizsgálat alól.
Németország és Ausztria fenntartja a munkavállalási engedélyre épülő szabályozását és hatályban maradnak a kétoldalú egyezmények is. Finnországban ugyancsak munkavállalási engedély szükséges, de a szezonális munkavállalást, valamint a nappali tagozatos diákok tanulással együtt vállalt munkáját nem kötik engedélyhez. Olaszország az új tagállamok munkavállalóira – Ciprus és Málta kivételével – húszezres kvótát állapított meg. Belgium, Franciaország, Spanyolország, Görögország, Portugália és Luxemburg fenntartja a korábbi munkavállalási engedélyre épülő szabályozását. Az új uniós tagállamok nem korlátozzák egymás között munkaerőpiacukat – áll a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium tájékoztatójában.
