Uniós vita a társasági adó egységesítéséről

2004.06. 8. euro.hu

A vállalkozások adóztatása egyre inkább két táborra osztja az uniós országokat: a "régi" tagok aggódnak az újonnan csatlakozottaknál lévő alacsony társaságiadó-kulcs miatt, mivel az nyilvánvalóan elvonja a befektetői tőkét tőlük.

A július 1-jétől az EU soros elnökséget adó Hollandia pénzügyminisztere egyetért Párizzsal és Berlinnel abban, hogy egységesen 20 százalékban kellene megállapítani a társasági adó minimumát az unió területén. Az adózási kérdések azonban nemzeti hatáskörbe tartoznak, így ez ügyben nehezen tudják keresztülvinni akaratukat a "nagyok" és a "régiek".

A május 1-jén EU-taggá vált országok többségében 15 és 19 százalék közötti a társasági nyereségadó mértéke, míg Franciaországban, Németországban és Svédországban 35-40 százalék. Ugyanakkor - nem véletlenül - ez utóbbi országok az unió legnagyobb nettó befizetői is, s a 2007-2013 közötti költségvetési ciklusra a bruttó nemzeti jövedelem(GNI)-arányos hozzájárulás 1 százalékra történő mérséklését szeretnék érni, többek között arra hivatkozva, hogy az általuk befizetett pénzek jó részét az új tagállamok kapják majd.

Az újak természetesen a társasági adó szintjének alacsonyan tartásában érdekeltek, hiszen ez vonzza a befektetéseket, és fenntartja a gazdasági növekedést. "Mi az adózás terén is az egészséges versenyt támogatjuk" - fejtette ki egy észt diplomata Brüsszelben, arra hivatkozva, hogy ezzel az állásponttal az Nagy-Britannia és Írország is egyetért. Az írek egyébként éppen a mérsékelt nyereségadónak köszönhetik látványos, példaértékű fejlődésüket, s élesen elleneznek minden, az egységesítés irányába mutató kísérletet. Nagy-Britannia is az önálló adópolitika harcos híve, ezt világossá tette az alkotmány vitája kapcsán is.

A kérdés brüsszeli értékelések szerint újra és újra előkerül majd a költségvetési vitában, szakértők azonban egyetértenek abban, hogy kötelező erejű direktíva aligha születik az elkövetkező egy-két évben.

  • kapcsolódó anyagok
ADÓZÁS