Májusban végre hatályba lépett az a rendelet, amely az elektronikus úton kiállított számlákat szabályozza. A pénzügyi tárca ezzel nemcsak az uniós jogszabálynak tett eleget, de a piaci igényeket is igyekezett kielégíteni. A számlák elektronikus archiválásának szabályozása ugyanakkor várat magára.
Míg a számviteli törvény már több mint két éve lehetővé teszi az elektronikus bizonylatok kibocsátását és felhasználását a beszámoló alátámasztásához, ennek mindeddig kevés gyakorlati jelentősége volt, hiszen az adójogszabályok alkalmazásában számlaként (tehát az adóbevallást megalapozó bizonylatként) csak a hagyományos, papír alapú iratok voltak elfogadhatók. Legkésőbb az uniós csatlakozás miatt ugyanakkor lehetővé kellett tenni, hogy az elektronikus számlák az adózásban is elfogadottak legyenek, bár ezt diktálják a piaci elvárások is. Az elektronikus számlázás ugyanis jelentős költségmegtakarítást eredményezhet.
Május elsején lépett hatályba az általános forgalmi adóról szóló törvénynek az a módosítása, amely a számla fogalmába már az elektronikus számlát is beleérti. Az elektronikus számla tartalmi követelményei ugyanazok, mint a papíron kibocsátottakéi, tehát a gazdasági eseményt ugyanazzal a részletességgel kell tanúsítaniuk. A különbség annyi, hogy a számlának kizárólag elektronikus változata létezik, ennélfogva kizárólag elektronikus úton jut el a kibocsátótól a befogadóhoz. A részletes szabályokat a törvény egy pénzügyminiszteri rendeletre bízza. Az áfatörvény csak annyi követelményt támaszt az elektronikus számlával kapcsolatban, hogy alkalmazásáról az eladónak és a vevőnek előzetesen meg kell állapodnia. Ez a megállapodás nincs alakszerűséghez kötve, tehát elméletileg meg lehet kötni szóban, sőt akár ráutaló magatartással is, célszerű azonban a vitás helyzetek elkerülése érdekében a megállapodást írásba foglalni.
Bővebben:
http://www.vg.hu/index3.php?…
