Az információk felszabadítása

2004.06.15. Népszava / Molnár Péter

A személyes adatok védelmén és a közérdekű adatok nyilvánosságán, a róluk szóló törvény szerint, az Országgyűlés által választott ombudsman őrködik, akit a jogszabály adatvédelmi biztosnak nevez. A féloldalas elnevezés hátráltatja az információszabadság, a közérdekű adatokhoz való hozzáférés fogalmának ismertté válását. A biztost az információszabadság és az adatvédelem biztosának kellene hívnunk.

Az információkhoz jutás módja gyakran még ma is az, hogy aki tájékozódni akar valamely közérdekű ügyben, az kérelemmel fordul az illetékes hivatalhoz. A törvény helytelenül használja a kérelem szót, hiszen jogunk van a közérdekű adatokat megismerni, a „kérelem" azonban azt sugallja, hogy a hatóság mérlegelésén múlik: közli-e velünk a szóban forgó információt vagy sem. A szóhasználat jelentőségét nem lehet túlbecsülni. Mint Balassa Péter mondta, „a nyelv beszél bennünket".

Jelenleg bizonytalan, hogy mi található meg egy honlapon. Az ifj. Hegedűs Lóránt-ügy másodfokú ítélete a Fővárosi ítélőtábla honlapján hozzáférhetővé vált, igaz, a közzétett szövegből indokolatlanul törölték a közszereplő vádlottak és az ítéletet meghozó bírók nevét. Az elsőfokú ítélet szövegét viszont a Fővárosi Bíróságtól még a bíróság elnökéhez küldött írásbeli megkeresésemre sem kaptam meg, annak ellenére sem, hogy az ítéletre a Fundamentum számára készülő tanulmányomhoz és az ELTE-n folytatott oktatói tevékenységemhez volt szükségem. A bíróság titokvédelmi felügyelője által írt elutasító válasz - amellyel szemben az adatvédelmi biztoshoz fordultam - arra hivatkozott, hogy a levéltári törvény szerint a személyes adatokat nem tartalmazó ítélet is csak a keletkezésétől számított 30 éven túl kutatható.

A teljes cikk:
http://abiweb.obh.hu/…_Nva_7_1.htm

  • kapcsolódó anyagok
ADATVÉDELEM