Hollandia vette át csütörtökön fél évre az EU soros elnöki tisztségét Írországtól, amely e minőségében egyöntetű elismerést vívott ki – az Európai Bizottság következő elnökének kijelölésével megkoronázott – tevékenységével. Hollandia elnökségi programja szerint az év második felében öt terület kap kiemelt figyelmet az uniós diplomácia szervezésében: a bővítési folyamat továbbvitele, az európai gazdaság fenntartható fejlődése, a biztonság problémaköre, a 2007-ben életbe lépő következő középtávú pénzügy-költségvetési terv, valamint az EU világpolitikai szerepvállalásának hatékonyabbá tétele.

Emellett az egymást követő elnökségek közötti szorosabb együttműködés jegyében Írország és Hollandia az idei év egészére szóló közös programot is összeállított. Ebben lényegében az uniós tevékenységek 2004-2006-os időszakra kiterjedő stratégiai programját konkretizálták a közösségi politikák fő céljai alapján.

Maga a stratégiai program az ebben az időszakban egymást váltó hat elnökség (Írország, Hollandia, Luxemburg, Nagy-Britannia, Ausztria és Finnország) tervezett tevékenységét fogja át. Az elnökségi elképzeléseket vázolva Jan Peter Balkenende holland miniszterelnök kijelentette: be kell bizonyítani az uniós polgároknak, hogy a nemrég kibővített EU 25 tagállammal is képes zökkenőmentesen működni. Az uniónak meg kell szabadulnia attól a róla kialakult képtől, amelyen egyfajta elefántcsonttoronynak látszik, és ezt úgy teheti meg, ha azokra a problémákra összpontosít, amelyek közel állnak az uniós polgárokhoz: a munkahelyteremtésre, a gazdaság fellendítésére vagy az illegális bevándorlás elleni harcra – mondta Balkenende.

Ígérete szerint Hollandia erélyesen szorgalmazni fogja, hogy jelentős előrelépések történjenek a közös európai bevándorlási, menekültügyi és beilleszkedési politika kialakításában. A holland elnökség alatt várható a csatlakozási tárgyalások hivatalos lezárása Bulgáriával és Romániával. A két tagjelölt közül Bulgária ebben a hónapban már az összes tárgyalási fejezetet ideiglenesen lezártnak nyilváníthatta, Románia pedig bízik abban, hogy még az év vége előtt követheti a példát.

Várhatóan ennél is nagyobb érdeklődés kíséri az év második felében Törökország EU-tagságának ügyét, mert a tagállamoknak decemberben kell eldönteniük, megkezdik-e végre a csatlakozási tárgyalásokat Ankarával. E tekintetben továbbra sincs egyetértés a huszonötök között, ezért meghatározó jelentőségűnek bizonyulhat, milyen országértékelő jelentést tesz közzé októberben az Európai Bizottság.