Az Egészségügyi Tudományos Tanács és szakértők bevonásával további vizsgálatot kezdeményez Kökény Mihály a szegeden történt leletcsere miatt. A hasonló esetek elkerülése érdekében januártól mindenhol kötelező lesz a kommunikációképtelen betegek azonosítása.

További vizsgálatokat kezdeményez az egészségügyi miniszter a Szegeden elcserélt leletek miatt bekövetkezett haláleset ügyében. Kökény Mihály bejelentette, nem tartja elegendőnek a szegedi egyetem rendkívül rövid idő alatt lezárult vizsgálatát, amely személyi felelősséget nem állapított meg.

A szaktárca vezetője szerint nem lehet olyan általánosságokra hivatkozni, mint az egészségügyi ellátórendszer infrastrukturális ellátása, az ügyeleti munkarend vagy a kapacitáshiány. Kökény Mihály ezért az Egészségügyi Tudományos Tanácsot és más szakértőket kér fel az eset alapos kivizsgálására.

A szegedi városi kórház július 9-én lezárult vizsgálata szerint nem orvosi szakmai mulasztás, hanem súlyos adminisztrációs tévedés miatt következett be a tragédia. A Szegedi Tudományegyetem vezetése által elrendelt vizsgálat személyi felelősséget nem állapított meg, azonnali hatállyal kényszerszabadságra küldték ugyanakkor Nárai Györgyöt, a városi kórház főigazgatóját.

Január elsejétől valamennyi kórházban kötelező lesz megoldást keresni a kommunikációképtelen, vagy nehezen kommunikáló betegek azonosítására. Kereszty Éva, az egészségügyi minisztérium főcsoportfőnöke elmondta, ennek az egyik legegyszerűbb módja a csuklóra ragasztott pánt, melynek a belső felére írhatják rá a beteg nevét. Ehhez hasonló gyakorlattal több Európai Uniós országban találkozni lehet. A Magyarországon kezelt külföldiek esetében is megkönnyítheti az ellátást, ha az ápoló, szakorvos leírva látja a páciens nevét.

  • Az azonos nevű betegek esetében valamilyen egyszerű módot kell az intézményeknek alkalmazniuk – tette hozzá Kereszty Éva. A betegazonosító használatát a szakmai minimumfeltételekről szóló rendelet fogja tartalmazni, így feltétele lesz a kórházak működési engedélyének.