Az E.ON pert indított, hogy a bíróság helyezze hatályon kívül saját leányvállalatainak – az Édász, a Dédász és a Titász – a kisrészvényesek kiszorítását célzó határozatát.
Az Édász, a Dédász és a Titász igazgatóságai olyan határozatokat hoztak, hogy azon részvényeket, amelyeket a kisbefektetők nem ajánlanak fel a vételi ajánlatot tévő E.ON Hungária Rt.-nek, érvénytelenítik. Ezeket a határozatokat az igazgatóságok július 5-én újabb határozatokkal hatályon kívül helyezték. Az E.ON Hungária Rt. a július 5-ei, vagyis a kisrészvényesek papírjainak érvénytelenítését hatályon kívül helyező igazgatósági határozatokat támadta meg a bíróságon.
A több hete tartó vitát az váltotta ki, hogy az E.ON nyilvános vételi ajánlatot tett a három áramszolgáltató társaság részvényeire, az ajánlat lezárása után pedig közölte, hogy június 18. és 22. között gyakorolni kívánja vételi jogát az érintett társaságok eladásra fel nem ajánlott részvényeire, egyúttal kezdeményezte a cégek tőzsdei kivezetését.
Ezután határozott úgy a három áramszolgáltató: érvénytelenítik azon részvényeket, amelyeket tulajdonosaik nem ajánlottak fel az E.ON Hungáriának megvételre. Kisrészvényesek viszont pert indítottak az E.ON Hungária ellen, mert szerintük az úgynevezett kiszorítás, vagyis a piacon maradt részvények felvásárlásával kapcsolatos különféle határozatok nem jogszerűek, a bíróság fel is függesztette az Édász és a Dédász esetében egyes határozatok végrehajtását.
Ez követően helyezte hatályon kívül a három társaság a fel nem ajánlott részvények érvénytelenítéséről szóló döntéseket. A tőkepiaci törvény szerint az ajánlattevőt, ha a vételi ajánlat következtében a szavazati jogok több mint 90 százalékát megszerezte, vételi jog illeti meg a tulajdonába nem került részvényekre. Mivel az E.ON már a vételi ajánlatot megelőzően is több mint 90 százalékos befolyással rendelkezett mind a Dédászban, mind az Édászban és a Titászban, egyes jogértelmezések szerint ebben az esetben a kisrészvényeseknek nincs felajánlási kötelezettségük.
