A státustörvény elfogadása elsősorban lélektani szempontból számít óriási előrelépésnek, mert nyolcvan év elteltével itt a Kárpát-medencében végre nemzeti konszenzusra jutottunk – mondta Duray Miklós, aki az Új Szó csütörtöki számában nyilatkozott a törvényről.
A Magyar Koalíció Pártjának (MKP) ügyvezető elnöke úgy látja, hogy a parlament elé terjesztett módosító javaslatok még gyarapíthatják is a határon túli magyaroknak kínálható anyaországi kedvezményeket, és “például a munkavállalási engedélyt valószínűleg akár egy évre is meg lehet hosszabbítani”.
Jelezte: a státustörvény elfogadása után Szlovákiában a Magyar Koalíció Pártja, a Csemadok, a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége, a Szlovákiai Magyar Szülők Szövetsége és a Szlovákiai Magyar Cserkészek Szövetsége a hazai törvények alapján létrehoz egy nem nyereségközpontú ajánló szervezetet, amely az MKP és a felsorolt civil szerveződések irodáiban benyújtott kérelmeket hagyja jóvá és elküldi Budapestre, ahol kiállítják az igazolványt.
A lap megkérdezte: “Mi történik, ha egy csallóközi maffiózó kér státusigazolványt?” Duray válasza szerint: “Elvben a nemzetből senki sem zárható ki, ezért ez a törvény befogadó és nem kirekesztő. Csak annak a személynek a kérését utasítják el, aki Magyarországon összeütközésbe került a törvénnyel, vagy ott jogi eljárás folyik ellene.”
A román és a szlovák ellenvetéseket Duray “belpolitikai fogantatású kifogásoknak” látja, amelyekkel a két ország politikusai “azt akarják demonstrálni, hogy milyen keményen védelmezik nemzeti érdekeiket a magyarokkal szemben”, mert ezzel saját országukban még mindig sok jó pontot lehet szerezni.
Duray elismeri, hogy a magyar státustörvény részben eltér a hasonló szlovák, román és horvát jogszabályoktól, mert “nem csak magyarországi, hanem szülőföldi vonatkozásai is vannak”. Hangsúlyozza, hogy “a határon túli nemzeti közösségeink számára a szülőföld ugyanolyan fontos, mint a mindenkori Magyarország. Ezért a magyar státustörvény nem hazacsalogató, hanem arra ösztönöz, hogy magyarként boldoguljunk szülőföldünkön. Ez zavarhatja azokat, akik eddig a magyarok kárára erősödtek meg és jutottak különböző előnyökhöz.”Duray támogatja a kettős állampolgárság gondolatát, de hangsúlyozza, hogy “ez a jog és a státustörvény semmiképpen sem függ össze egymással”. Kifejti: a kettős állampolgárság minden ország belügye, és a két állam törvényes rendjétől függ, hogy az érintett személyek élhetnek-e ezzel a joggal.
