A Legfelsőbb Bíróság csütörtökön kihirdetett jogerős ítéletével két év – végrehajtásában négyévi próbaidőre felfüggesztett – szabadságvesztéssel sújtotta Ekrem Kemál Györgyöt, a Magyar Köztársaság kikiáltása óta az első alkotmányos rend elleni szervezkedéssel vádolt személyt. Az ítélet indokolása szerint az 1996-1997-ben a Kommunizmus Üldözötteinek Szövetségét létrehozó és vezető Ekrem Kemál György tevékenysége az állam elleni bűncselekmény tekintetében épphogy csak elérte a távoli kísérlet szintjét.
A Legfelsőbb Bíróság szerint a szervezet létrejöttére nem került sor. A Kommunizmus Üldözötteinek Szövetsége az ,56-os forradalom áldozatainak, illetve hozzátartozóiknak az érdekvédő szervezete volt.Az ítélet szerint ezt próbálta Ekrem Kemál úgy továbbfejleszteni, hogy a parlamenti eszközökön túllépve, erő alkalmazásával távolítsa el a számára ellenszenves Horn-kormányt, melyet egyébként az 1989 előtti hatalom utódjának tartott.
Az ítéletből kiderül: bizonyos részletekben meg is állapodott társaival Ekrem Kemál György, ám a szervezet tényleges felépítése még nagyon messze volt.
- Ekrem Kemál illuzórikus elképzeléseire jellemző, hogy baráti beszélgetéseken azt tervezgette, követőivel körülzárja Budapestet, elfoglalja a rádiót, és felkéri Göncz Árpád akkori köztársasági elnököt, vezesse a felkelőket a Horn-kormány megdöntésére. Mindezek társadalmi veszélyességét ki-ki maga is megítélheti – hangzott el az indoklás során.
Az ítélethirdetéskor a bíróság kitért arra is, hogy Ekrem Kemál György édesapja az 1956-os forradalom mártírja volt.
- A Magyar Köztársaságnak megvannak azok a szervei, melyek képesek a külső és belső támadások elhárítására. Magyarország erős ország, amely megengedheti és meg is kell engednie magának, hogy Ekrem Kemál Györggyel szemben ne a megtorlás, hanem a figyelmeztetés, a megelőzés eszközeit alkalmazza – jelentette ki az ítélethozatal során a Legfelsőbb Bíróság bírája.
A Legfelsőbb Bíróság jogerős ítéletével kismértékben enyhítette a Fővárosi Bíróság tavaly márciusban kihirdetett elsőfokú ítéletét, amennyiben egy-egy évvel csökkentette az alkotmányos rend elleni szervezkedés kísérletével, illetve lőszerrel való visszaéléssel vádolt Ekrem Kemál, továbbá a lőfegyverrel való visszaéléssel vádolt Pallós György másodrendű vádlott szabadságvesztés büntetésének próbaidejét, továbbá mindkettőjüknél mellőzte a pártfogói felügyelet elrendelését.
A Legfelsőbb Bíróság elutasította azokat a védői érveléseket, melyek szerint törvénytelenül, bírói engedély nélkül hallgatták le a nyomozás során Ekrem Kemál György lakását, az ügyben nem is készült nyomozást elrendelő határozat és az elsőfokú bíróság túlterjeszkedett a törvényes vád keretein.
A bíróság az ítélet indoklásakor kitért arra, hogy a büntetőeljárás eredetileg R. Lajos ellen indult, aki Szabó Albert testőre volt. R. Lajost tetten érték egy betöréses lopásnál, majd R. Lajos a lakásán tűzharcba keveredett a rendőrökkel és közülük egyet lelőtt. A lakásán tartott házkutatás nyomán kezdték figyelni a hatóságok Ekrem Kemál Györgyöt.
