Ellenszavazat nélkül elfogadta az Országgyűlés a standolási kötelezettség eltörlését. Az augusztus elsején hatályba lépett rendelkezés mintegy 50 ezer vállalkozást érintett hátrányosan, viszont célját, a borhamisítás visszaszorítását nem tudta elérni.

Az Országgyűlés pénteki rendkívüli ülésén elfogadta azt a fideszes indítványt, amely a jövedéki adóról szóló törvény módosításával megszünteti a vendéglátóhelyek napi standolási kötelezettségét. Az előterjesztést 305 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül, öt tartózkodással fogadta el a Ház. A törvény kihirdetésének napján lép életbe.

Lasztovicza Jenő (Fidesz), a javaslat egyik beterjesztője expozéjában elmondta: törvény napi standolásról szóló, augusztus 1-jén hatályba lépett rendelkezése mintegy 50 ezer vállalkozást érint hátrányosan, viszont célját, a borhamisítás visszaszorítását nem tudja elérni. Mint mondta, a törvény betartása, a napi adminisztráció plusz költséget jelent a vendéglátó szektornak, amely “amúgy is túl van adóztatva”. Hozzátette: ha a Vám-és Pénzügyőrség hibát talál az adminisztrációban, akár 500 ezer forintra is büntetheti a vendéglátó-egységeket.

Göndör István, az MSZP vezérszónoka közölte: frakciója belátta, hogy a standolási törvénnyel járó adminisztrációs teher nagyobb, mint a várható eredmény, így támogatja a módosító javaslatot.

Kovács Ferenc, a Fidesz vezérszónoka elmondta: a standolási kötelezettség az uniós jogszabályokkal is ellentétes, így annak hatályon kívül helyezése a jogharmonizáció érdekében is indokolt. Mint mondta, a borhamisítást nem a forgalmazás, hanem az előállítás helyén kell megakadályozni.

Kiss Zoltán, az SZDSZ vezérszónoka hangsúlyozta: a standolási törvény hatályon kívül helyezése csak részben kezeli, de nem oldja meg a problémát. Mint mondta, a hamis borok kiszűrését a cukorforgalmazási szabályok megteremtésével, egy meghatározott mennyiség feletti cukorvásárlás külön engedélyhez kötésével lehetne megoldani.

Font Sándor, az MDF vezérszónoka szerint is átfogó újraszabályozásra van szükség. Mint mondta, törvény írja elő, hogy a Gazdasági és Közlekedési Minisztériumnak szabályoznia kell a cukorkereskedelmet, ám ezt a tárca 2003 óta nem tette meg.