A magyar státustörvény-javaslatot kicsit elhamarkodottnak, az “elkülönülési törekvéseket bátorítónak” nevezte Ion Iliescu román államfő abban az interjúban, amelyet a Magyar Televízió világhíradójának adott székelyföldi látogatását követően. Az interjút péntek este sugározza az m1.
Iliescu, akinek látogatása egybeesett az új román közigazgatási törvény hatálybalépésével, úgy vélekedett, hogy Románia egységes nemzetállam, amelyben az együtt élő etnikumoknak túl kell magukat tenniük a szembenállásokon, a szerinte sokszor mesterségesen szított viszályokon.
A törvényben biztosított széles körű anyanyelvhasználati lehetőségekről szólva a román elnök hangsúlyozta: ez egy pillanatig sem teszi kétségessé azt az alkotmányos kitételt, hogy az állam hivatalos nyelve a román, ugyanakkor a bukaresti kormány a “kisebbségek saját identitását és kulturális örökségét az ország közös kincsének tekinti”.
Ion Iliescu ennek kapcsán méltatta az RMDSZ politikáját, hogy vállalta a kisebbségi kormány támogatásának politikai felelősségét.A magyar státustörvénnyel kapcsolatban leszögezte: részleteit ugyan nem ismeri még a javaslatnak, de információi szerint a kezdeményezők kicsit elhamarkodták a dolgot, körültekintőbben kellett volna eljárniuk.
A román államfő szerint a magyar igazolvány “nem is igazán demokratikus és egyáltalán nem európai”. Úgy gondolja, a tervezet kezdeményezői el fogják végezni a szükséges javításokat, mert a javaslatnak “itt-ott az európaisággal ellenkező kicsengése van”.
Iliescu ugyanakkor dicséretesnek mondta a magyar vezetésnek azt a törekvését, hogy nagy figyelmet szentel a határon túli magyaroknak, és – mint hozzátette – e téren Romániának van mit tanulnia.
Kitért arra is, hogy Bukarest soha nem állította szembe a határon túli románok anyaországgal való kapcsolatait állampolgári mivoltukkal. Elmondása szerint mindig arra ösztönözték őket, hogy legyenek lojális állampolgárai annak az országnak, amelynek területén élnek. Jelezte: első látásra úgy tűnik, hogy a magyar törvénytervezet bizonyos rendelkezései nincsenek igazán összhangban ezzel.
Románia és Magyarország kapcsolatairól szólva Iliescu Németország és Franciaország példáját említette: hogyan lett két korábban ellenséges országból az Európai Unió alappillére.
Az elnök az öt évvel ezelőtt Temesvárott megkötött alapszerződést ma is egy “természetes, magától értetődő kapcsolatrendszer” alapjának tekinti, és bízik abban, hogy az “érzékeny pontok és túlhaladott mentalitások” ellenére mindkét oldal azt táplálja, ami összeköti és nem azt, ami elválasztja a két országot.
