Szoftverszabadalmak: társadalmi szervezetek az Európai Integrációs Bizottsághoz fordulnak

2004.09.22.

A szoftverek szabadalmaztatását ellenző társadalmi szervezetek nyílt levélben az Országgyűlés az Európai Integrációs Bizottsága tagjaihoz fordultak, hogy hazánk érdekeinek megfelelően változtassák meg véleményüket a számítógéppel megvalósított találmányok szabadalmaztathatóságáról szóló (röviden szoftverszabadalmi) direktíváról.

A nyílt levél átadására azért került sor, mert a számítógéppel megvalósítható találmányok szabadalmazhatóságáról szóló brüsszeli irányelv-javaslattal kapcsolatban eljárást kezdeményezett az Országgyűlés Informatikai és Távközlési Bizottsága az Európai Integrációs Bizottságnál.

Ahogy az ismeretes, a szervezetek - egy petíció átadásával egybekötött - békés tömegdemonstrációt tartottak augusztus 24-én a Külügyminisztérium elött, amelynek célja volt, hogy elérjék, a Kormány vonja vissza a Magyarország a Versenyképességi Tanácsi ülésen 2004. május 18-án leadott szavazatát, mellyel támogatja a jelenlegi Európai Uniós számítógéppel és szoftverekkel kapcsolatos találmányok szabadalmaztathatóságától szóló direktívajavaslatot, azaz a szoftverek szabadalmaztatását.

Alapítvány a Szabad Szoftverek Magyarországi Népszerűsítéséért és Honosításáért FSF.hu,
Magyar BSD Egyesület, (BSD)
Magyar Tartalomipari Szövetség, (MATISZ)
Linux-felhasználók Magyarországi Egyesülete (LME)
Net-Felhasználók Érdekvédelmi Társasága (NETÉRT)

Az üggyel kapcsolatban további részletek:
http://swpat.fsf.hu/

További információ:
Somogyi Péter, FSF.hu Alapítvány
tel: 30/423-9712, email: jerry@fsf.hu

=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=

Tisztelt Képviselőink!

Ezt az összefoglalót a parlament Európai ügyek koordinációs bizottsága tagjaként kapják. Kérjük olvassák el figyelmesen, és döntsenek hazánk érdekeinek figyelembevételével. Bármely további kérdéssel állunk szíves rendelkezésükre.

Az EU Versenyképességi Tanácsa 2004. május 18.-án elfogadott egy "politikai megegyezés" -t a számítógéppel megvalósított találmányok szabadalmaztathatóságáról szóló (röviden szoftverszabadalmi) direktíváról.

A további tárgyalás céljából fontos tisztában lenni azzal, hogy mit értünk szoftverszabadalom alatt:

„a szoftverszabadalom olyan szabadalom, amely egy algoritmus (sok esetben üzleti módszer) általános célú számítógépen is lehetséges megvalósítására ad monopóliumot.”

Tehát nem a számítógépes programra (akár "mint olyan" -ra, akár annak forráskódjára vagy tárgykódjára), és nem is szoftver- és hardverelemeket egyaránt tartalmazó, a hardverelemekben előrelépést mutató találmányra kell gondolni.

Alaposan bizonyított tény, hogy a szoftverszabadalmak visszafogják az informatika, és ezen keresztül az egész gazdaság fejlődését (Később a gazdasági tanulmányoknál kitérünk erre is).

A megegyezés előzménye az, hogy a direktívát minden fórumon mint pusztán jogi kérdést kezelték, pedig alapvetően egy komoly gazdasági hatásokkal járó tervezetről van szó, amely a szoftveripar jövőjét határozza meg. Ezért nem volt alkalom arra, hogy annak gazdasági hatásait behatóan elemezzék.

A direktíva szövege kodifikációs szempontból rendkívül alacsony színvonalú, ezt az Igazságügyi Minisztérium (IM) is elismeri. A direktíva az IM és a mi értékelésünk szerint is összhangban van az Európai Szabadalmi Hivatal (EPO) gyakorlatával.

Az EPO eddig az Európai Szabadalmi Szerződés és a tagállamok jogrendszerébe ütköző módon közel 30.000 szoftverszabadalmat jegyzett be. A direktíva jelenlegi szövege ezt a gyakorlatot szentesítené. A Tanács szövege alacsony kodifikációs színvonala miatt azt a kitűzött célt sem éri el, hogy egyértelmű szabályokat hozzon arra vonatkozóan, hogy mik a szabadalmaztathatóság határai.

Mivel Magyarországnak a második olvasat során csupán annyi lehetősége lesz, hogy a Tanácsban igen/nem szavazatot adjon le az EU Parlament által módosított szövegre (lásd codecision.gif), és az EU Parlamentet is korlátok kötik a második olvasatban, ezért fontos hogy a direktíva lehetőleg ebben a fázisban megfelelővé váljék. Ehhez újra kell nyitni a kérdést, amit egyszerűen meg lehet tenni (kérni kell a B-itemként való tárgyalását). Az újranyitásnak rengeteg indoka van:

A szöveg nem éri el a kitűzött célját
A szöveg lehetővé teszi a szoftverszabadalmakat
Nem kerültek a tervezet gazdasági hatásai vizsgálatra
A tervezetet végig mint jogi kérdést kezelték: az IHM képviselője szerint a direktíva nem volt informatikával kapcsolatos témaként jelölve sem a Tanácsban, sem a magyar döntési fórumokon
Nem derül ki, hogy mi a Tanács problémája az EU Parlament szövegével
Egyes jelek arra mutatnak, hogy a COREPER esetleg nem is az EU Parlament végleges szövegét vette alapul, hanem annak jogi bizottságáét
A magyar szakmai szervezetek és a közvélemény álláspontját teljesen figyelmen kívül hagyták (Az 1., 3. és 4. mellékletet és más anyagokat már hosszú ideje több fórumon többször az illetékesek elé tártuk, ennek ellenére az illetékesek tagadják hogy rendelkeznénk érvrendszerrel.)

Budapest, 2004. szeptember 17-én

(aláírás)

  • kapcsolódó anyagok
SZABADALOM