A közeljövőben tárgyal a kormány arról az új tanúvédelmi törvénytervezetről, amely a jelenlegi szabályozásokra épül, de azon túlmenően sokkal több lehetőséget biztosít a hatóságok számára a tanúk védelmének biztosítása érdekében.

Borai Ákos magyarázata szerint az új szabályozásban teljesen más jelentése lesz a védett tanúnak, mert a leendő törvény főleg a hatóságokkal aktívan együttműködő bűnelkövetőket, azaz “pentitókat” érti ezen.

A tervezet szerint, ha a büntetőeljárás tartalma alatt az eddigi tanúvédelmi módszerek nem elégségesek, akkor akár új személyazonosító adatokkal is felruházhatják a védett személyt. Elképzelhető olyan eset is, amikor a védett tanú adatait zárolják, azaz ebben az esetben nem feltétlen identitásváltozásról van szó, hanem csak az adatkiadást blokkolják különböző szervezeteknél az érintettekre vonatkozóan.

Komoly ügyeknél az egyik megoldás az identitás végérvényes megváltoztatása lehet, azaz a személyazonosság-csere. Ezt akkor alkalmaznák, ha a tanút veszélyhelyzet miatt már nem lehet eredeti “személyazonosságába” visszahelyezni, és új emberként kell őt integrálnia a szolgálatoknak a társadalomba. Ehhez kapcsolódóan Borai Ákos elmondta: ha Magyarországon ez az integrálás nem lehetséges, akkor nemzetközi együttműködés keretében történik a kitelepítés, és viszonosság alapján akár külföldi tanúkat is betelepíthetnek.

  • A készülő törvény lényege, hogy nem közigazgatás-jogi aktusról van szó, hanem egy nevesítetlen polgárjogi megállapodásról – közölte a főosztályvezető helyettes. Ez azt jelenti: ha a hatóság megállapodik az érintett személlyel, aki aktívan együttműködik velük, akkor a részére védelmet biztosítanak. A “szerződéskötés” után elkezdik felgöngyölíteni a tanú egész életét, azaz megnézik, hogy hol vannak kritikus pontok.

A tervezet elkészítése során olyan kérdések merültek fel, minthogy a tanúvédelemben részesített személy milyen módon rendezi az adósságait harmadik személy felé; miként teljesíti kötelezettségeit az állam irányába például az adózás és a tb-hozzájárulás terén; hogyan érvényesíti korábban szerzett jogait.

A védett tanúkkal külön egység foglalkozna, de a rendőrségen belül már jelenleg is vannak ilyen specialisták. Az új tanúvédelmi program szakemberei főleg szociális munkások lesznek, akik tulajdonképpen “menedzselik” a védett tanúkat.

Magyarországon 1997 óta vannak speciális iratkezelési, illetve a tanú anonimitását biztosító szabályozások. Ez többnyire azt jelenti, hogy a védett tanúnak nem kell olyan eljárási cselekményeknél jelen lennie, ahol a védelem ügyvédje, illetve a gyanúsított is jelen van. Ezen túlmenően a védett tanúk kihallgatása speciális körülmények közötti történik, egy bíró és egy ügyész jelenlétében. A szabályozás szerint a tanúnak a tárgyalásra sem kell bemennie ha különösen védetté nyilvánították, legfeljebb a vallomásáról készült videofelvételt játsszák le.

A büntetőeljárási törvényen túlmenően kormányrendelet szól a büntetőeljárásban részt vevő és fenyegetett helyzetben lévő személyek, valamint hozzátartozóik fizikai és személyi védelméről.Komolyabb veszély esetén golyóálló mellényt biztosítanak a tanúnak, vagy rendszeres járőrszolgálat rendelnek ki lakásához. A jogszabály lehetőséget nyújt a védelemre kirendelt személyeknek a tanú lakásába “telepítésére”, illetve lakóhelyének körbezárására is. Ha mindez kevés, akkor akár titkos objektumba is telepíthetik a tanút.