Nagyobb arányú csomagolóanyag felhasználásra ösztönöz a közelmúltban módosított termékdíj törvény, állítják az érintett italgyártókat tömörítő szakmai szövetségek.
A italtermékeket sújtó, palackadóként közismerté vált új környezetvédelmi díj bevezetése miatt a gyártók számára előnyösebb áttérni a kisebb palackok alkalmazására, ami egyes piaci kategóriákban akár harminc százalékkal több csomagolóanyag felhasználást eredményezhet jövőre – áll a Magyarországi Üdítőital-, Gyümölcslé- és Ásványvízgyártók Szövetsége és a Magyar Ásványvíz Szövetség és Terméktanács termékdíj ügyben kibocsátott közleményében.
„A szakmai szövetségek a kezdetektől fogva ellenzik és elutasítják a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium által készített új termékdíjas szabályozást.” – nyilatkozta a Magyarországi Üdítőital-, Gyümölcslé- és Ásványvízgyártók Szövetsége főtitkára. Kiss Gáborné szerint a törvénymódosítás milliárdos adóterhekkel sújtja a csomagolási hulladékok mindössze három százalékát kitevő italos palackokat, miközben a mainál nagyobb mennyiségű csomagolóanyag-felhasználásra ösztönöz.
„Érthetetlen számunkra, hogy egy hulladékgazdálkodási kérdést a törvény miért a csomagolásban forgalmazott termék, és miért nem a csomagolás anyagtípusa és mennyisége alapján közelít meg?” – mondta a főtitkár asszony. Hozzátette, hogy bár a törvénymódosítást hangzatos környezetvédelmi szlogenek kísérték, az új szabályozás következménye ezzel éppen ellentétes.
A magyarországi 690 millió literes szénsavas üdítőital forgalom háromnegyede jelenleg két literes, vagy annál nagyobb űrtartalmú palackban kerül a fogyasztókhoz. A januártól érvényes termékdíj a két literes palackokat húsz, míg például a „másfeleseket” tíz forintos díjjal terhelik. „Ha a gyártók a törvény ösztönzésére a kisebb palackok használatára térnek át, az azonos fogyasztás mellett harminc százalékkal – azaz körülbelül kilencven millió darabbal – több palack, vagyis kétezer tonnával több műanyag alapanyag felhasználását, és végső soron hulladékká válását eredményezi.” – véli Kiss Gáborné.
A főtitkár emlékeztetett arra, hogy a szövetségek véleménye szerint a törvénymódosítás a szakmai hibák mellett több alkotmányossági és Európai Uniós alapelvet is sért. Emiatt levélben kértek alkotmányossági normakontrolt Mádl Ferenctől, valamint nemzetközi szervezeteiken keresztül hamarosan az Európai Unió illetékes bizottságaihoz fordulnak panasszal.
