Magyarország először 2010-2011-ben lehet EU-elnök

2004.11.29. Magyarország.hu

Belgium és Spanyolország lehet Magyarország társa a 2007 utáni harmadik ciklusban sorra kerülő 18 hónapos csoportos elnökségben.

A brüsszeli EU-nagykövetek a múlt héten egyezségre jutottak abban, hogy 2007 és 2020 között milyen összetételben kövesse egymást az addigra már várhatóan legalább 27 EU-tagállam az uniós elnökségek megreformált rendszerében. A tervezet lényegében a még ratifikálásra váró alkotmányos szerződésben lefektetett eljárást tekintette irányadónak.

Az alkotmány csoportos elnökségekben gondolkodik: három ország dolgozik együtt 18 hónapon keresztül, noha a Miniszterek Tanácsának ülésein egyszerre csak egyikük elnököl, és félévente váltják egymást. Az elnök ország feladata a tagállamok kormányait képviselő tanács üléseinek levezetése, a politikai kompromisszum megkeresése és a döntések képviselete.

Magyarország 2010-2011-ben kerül először sorra, Spanyolországgal és Belgiummal együtt. A csoportok összeállításánál szempont volt, hogy az "elnökcsoportok" földrajzilag, politikailag és méretüket tekintve kiegyensúlyozottak legyenek: ebben a csoportban van egy déli, egy északi és egy keleti ország, egy nagy és két közepes, két régi és egy új, egy fejlett és két kevésbé fejlett. Az első új tagállam, aki sorra kerül, Szlovénia: délnyugati szomszédunk a németekkel és a portugálokkal lesz elnök 2007-2008-ban.

A rotációs elnökség rendszere egyébként nem vonatkozik a tagállamok vezetői, a miniszterelnökök által alkotott tanácsra, a negyedévente megrendezett EU-csúcsra: ennek élére a huszonötök állandó elnököt fognak választani, amint az alkotmány életbe lép.