Németh Zsolt interjúja a státustörvényről egy szlovák lapnak

2001.05.31. MTI

A státustörvényről, a kétoldalú kapcsolatokról beszélt Németh Zsolt, a Külügyminisztérium politikai államtitkára a Domino Fórum című liberális eszmeiségű szlovák aktuál- és társadalompolitikai hetilap legújabb számában megjelent exkluzív interjúban.

Kifejtette: "A magyar szlovák és a magyar-román alapszerződést Horn Gyula kötötte meg Vladimír Meciarral, illetve Ion Iliescuval. Ennek következtében nem igazán mély és átfogó dokumentumokról van szó.

Tekintettel azonban a nemzetközi jog olyan alapkívánalmaira, mint a jogbiztonság elve, a(z 1998-as) választások után egyértelműen deklaráltuk, hogy betartjuk az alapszerződések rendelkezéseit és élni igyekszünk a bennük kínálkozó lehetőségekkel."

Az államtitkár megemlítette a Párkány és Esztergom között újjáépülő hidat, a már megnyílt kassai magyar és a rövidesen megnyíló békéscsabai szlovák főkonzulátust, a kétnyelvű szlovákiai bizonyítványok visszaállítását, a kisebbségek művelődési intézményeinek visszaszerzett jogalanyiságát említette. Hozzátette: "Persze, ez nem jelenti azt, hogy minden problémamentes lenne, de ez már inkább a szlovák belpolitikai kérdés, ám bízunk abban, hogy a szlovák koalíciós kormány megőrzi az egységét, Szlovákia megőrzi az euroatlanti orientációs törekvéseit, miközben a magyar kormány maximális segítségére számíthat."

Arra a kérdésre, hogy Meciar lehetséges visszatérése a hatalomba nem sodorná-e veszélybe mindezt, Németh Zsolt így válaszolt: "A Meciar-éra visszatérésével nem számolunk."

A státustörvény megalkotásának indokait firtató kérdésekre válaszolva az államtitkár mindenekelőtt leszögezte: jóllehet a magyar nemzet és a magyar állam határai nem azonosak, az utóbbi nyolcvan évben Magyarország és a határon túli magyarok között mégsem létezett semminemű jogviszony.

"A kisebbségben élő magyarok természetesen nemcsak azon országok állampolgárainak tekintendők, amelyik ország területén élnek, hanem a magyar nemzet részének is" - jelentette ki Németh Zsolt.

A státustörvény megalkotásának további okaként jelölte meg azt a körülményt, hogy Magyarország az Európai Unióba való belépés küszöbén áll, a csatlakozás viszont az anyaország és a határon túli magyar kisebbség kapcsolattartásának tekintetében komoly kockázatot is hordoz, és e kapcsolatok megzavarása semmiképpen sem lenne kedvező. Mindezen túlmenően a magyarok nemzeti identitásának megerősítése sem mellőzendő szempont - fejtette ki a magyar külügyi államtitkár a szlovák hetilapnak adott interjúban.