APEH tájékoztató: a lakáscélú hitel adókedvezményéhez szükséges igazolásokról

2005.01.25. APEH

A személyi jövedelemadóról szóló törvény 38. § (1) bekezdés a) és b) pontjában foglaltak alapján a magánszemély abban az esetben jogosult a lakáscélú hitellel összefüggő adókedvezmény érvényesítésére, ha az általa a lakáscélú kedvezmény alapjául szolgáló lakáscélú felhasználásra felvett hitel, hitelek összege a 15 millió, illetőleg a 10 millió forintot nem haladja (nem haladta) meg.

A törvény előbb említett rendelkezése nem egy hitelszerződés alapján felvett hitelről, hanem a magánszemély által felvett, valamennyi olyan hitelről szól, amelynek a felvétele lakáscélú hitel alapján olyan célra történt, amely a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint a lakáscélú hitel adókedvezményének az alapjául szolgálhat. Az előzőek alapján a hitelintézet az adókedvezményhez szükséges igazolást hitelszerződéseként (akkor is, ha az több hitelfolyósítást tartalmaz) adja ki, azonban vizsgálnia kell, hogy a magánszemély részére folyósított hitel, hitelek együttes összege a törvényben megjelölt értékhatárt meghaladja vagy sem. Amennyiben a hitelintézet által folyósított lakáscélú hitelek együttes összege meghaladja az adókedvezményre jogosító hitelnagyságot, akkor az igazolás nem adható ki, mivel a magánszemély ebben az esetben nem jogosult az adókedvezményre.

Az előzőek a gyakorlatban a következőt jelentik. Abban az esetben, ha a magánszemély 8 millió forint kamattámogatásos és 8 millió forint piaci kamatozású hitelt is felvett, akkor a hitelintézet az adókedvezményre jogosító igazolást nem adhatja ki, hiszen a magánszemély által felvett hitelek együttes összege meghaladja a 15 millió forintot. A hitelintézetnek így kell eljárnia függetlenül attól, hogy a kétféle hitelt (kamattámogatásos, piaci kamatozású) egy vagy több szerződés alapján folyósította.
Amennyiben a magánszemély 11 millió forint kamattámogatásos és 2 millió piaci kamatozású hitelt is kapott, akkor a kamattámogatásos hitel törlesztésére tekintettel kiadható az igazolás.

Abban az esetben, ha a kétféle, egyébként adókedvezményre jogosító hitel együttes összege a 10 millió forintot nem haladja meg, és a kétféle hitel folyósítása egy szerződés alapján történt, akkor az igazoláson a kamattámogatásos és a piaci kamatozású hitelre tekintettel megfizetett "törlesztést" elkülönítetten kell szerepeltetni.

Külön szerződés esetén szerződésenként kell az igazolást kiadni. Amennyiben a hitelintézet tudja, hogy a 10 millió forint feletti összes hitelt nem új lakás szerzéséhez folyósította, akkor az igazolás nem adható ki, mert ez esetben a hitel, hitelek nagysága az adókedvezmény szempontjából nem haladhatja meg a 10 millió forintot.
Egy szerződés alapján csak az az igazolás adható ki, amelynek adattartalmi követelményeit a 38. § (10) bekezdése tartalmazza.
Az ún. kamateltolással nyújtott kamattámogatásos hitelek esetében a 40, illetőleg 30 százalékos kedvezményre való jogosultságra a következők az irányadók.

a) Ha az igazolás kiadásának időpontjáig a kamattámogatás feltételei teljesültek (tehát a vonatkozó kormányrendeletnek megfelelő kamattámogatásos hitellé változott a hitel), a törvény alapján 40 százalékos kedvezmény jár, ha annak egyéb feltételei teljesülnek (a törvény nem tartalmaz olyan kikötést, hogy ugyanazon hitelszerződés esetében a kamattámogatás folyósításától számítva járna a 40 százalékos kedvezmény).

b) Ha az igazolás kiadásáig a kamattámogatás feltételei nem teljesültek, a magánszemély az igazolás alapján csak az alacsonyabb mértékű (30 százalékos) kedvezményt érvényesítheti (erről lehet őt tájékoztatni), azzal, hogy ha utóbb az e hitelszerződés alapján törlesztett hitel kamattámogatásos hitellé válik, akkor a kedvezmény érvényesítője önellenőrzéssel érvényesítheti a magasabb kedvezményből adódó különbözetet.

A 2001. február 1. előtt hatályban volt MT rendelet alapján nyújtott kamattámogatásos hitelekre is vonatkozik az Szja törvény 38. §-a (1) bekezdésének a) pontja az 1990. évi XL. törvény 51. §-ának (2) bekezdése alapján.

A kedvezmény igénybevételére meghatározott 5 éves időkorlát a 2004. előtt kötött szerződésekre is vonatkozik azzal a különbséggel, hogy azok, akik 2003. december 31-én kedvezményre jogosultak, 2004-ben és 2005-ben is igénybe vehetik a kedvezményt (ha a hatályos jogszabály alapján arra jogosultak), függetlenül attól, hogy az első törlesztőrészlet megfizetése óta hány év telt el.

Nem kifogásolható, ha az igazoláson az adókedvezmény érvényesíthetőségéről a hitelintézet tájékoztatja az ügyfeleit.

  • kapcsolódó anyagok
ADÓZÁS