Tocsik Márta jogásznő, az ÁPV Rt. 804 milliós csalással vádolt volt külső tanácsadója a betegsége miatt a Fővárosi Bíróságon január óta függőben volt perének szerdai folytatásán szembeszállt a vád állításaival, miszerint el nem végzett munkáért kapott sikerdijat, kijelentve, hogy a pénzért igenis megdolgozott.
Az 1996-ban kipattant privatizációs botrány nyomán bíróság elé került jogásznő vallomástétel közben január 8-án a bíróságon rosszul lett, a később kitűzött tárgyalásokról pedig orvosi igazolással mentette ki magát.
A Fővárosi Bíróság 1999 februárjában első fokon felmentette Tocsikot és az ÁPV Rt. csalással, illetve hanyag kezeléssel vádolt egykori vezetőit, de a Legfelsőbb Bíróság tavaly áprilisban megalapozatlanság, felderítetlenség miatt hatályon kívül helyezte az elsőfokú döntést, és új eljárásra utasított.
Tocsik Márta a szerdai tárgyaláson vitatta a vád állítását, hogy 1996-ban el nem végzett munkáért juttatott neki az ÁPV Rt. sikerdíjat, illetve az annak alapjául szolgáló megtakarításokat többnyire nem az ügyletekben szereplő részvények névértéke, hanem legmagasabb tőzsdei árfolyama szerint mutatta ki.
Tocsik Márta vádlotti vallomásában hangsúlyozta: az ÁPV Rt.-vel külső tanácsadóként 1995-ben és 1996-ban arra szerződött, hogy az állami vállalatok átalakulása nyomán az önkormányzatoknak járó belterületi földekkel kapcsolatos igényeket csökkentse, megbízója pedig minél kevesebbet fizessen a helyhatóságoknak.
Az ÁPV Rt. felügyelő-bizottsága megállapításaival szemben a jogásznő állította: 671 általa előkészített szerződés bizonyítja, hogy alkufolyamat előzte meg az önkormányzatok és az ÁPV Rt. közötti megállapodásokat. A bizottság jelentésével ellentétben cáfolta, hogy olyan szerződéseket vitt volna az ÁPV Rt.-nek, amelyekben a Vektor Értékforgalmazási és Befektetési Rt. állapodott meg.
Mint mondta, a több száz szerződés közül kilenc eset nem bizonyítja a felügyelőbizottság megállapítását, mivel a Vektor Rt. nem az ÁPV Rt., hanem az önkormányzatok igényeit képviselte.
Tocsik Márta a testület vizsgálatát cáfolva felsorolt több ÁPV Rt.-nél meglévő dokumentumot, amelyek megítélése szerint bizonyítják, hogy ő vitte végig az alkufolyamatokat és sikerdíja elszámolásához elegendő, szabályos bizonylatokkal szolgált. Tocsik Márta leszögezte: az ÁPV Rt.-nek szerződések alapján dolgozott. Az első megállapodásban az önkormányzati igény és a valós kifizetés különbségének tíz, a másodikban pedig 8 százalékában határozták meg megbízási díját.
A jogásznő emlékeztetett arra, hogy a belterületi földek ellenértékeként az önkormányzatokkal kötött szerződésekben a készpénz- és kamatfizetés, a részvény- és osztalékjuttatás különböző variációi szerepeltek. Az ellenérték megállapítását mindig befolyásolták az aktuális részvénymozgások, mondotta.
Kenéz Andrea tanácsvezető bíró kérdésére Tocsik Márta kijelentette: a perben szintén vádlottként szereplő Boldvai László, Budai György és Vitos Zoltán ügyében nem kíván vallomást tenni.
A Fővárosi Főügyészség zsarolás bűntettével vádolja Boldvai László szocialista országgyűlési képviselőt, aki 1996-ban az MSZP pénztárnoka volt, illetve Budai György szabad demokratákhoz közel álló üzletembert, Vitos Zoltán esetében pedig – mivel az ügyészség szerint cselekményeiben Boldvai Lászlóhoz köthető – bűnsegédként elkövetett zsarolás bűntette a vád minősítése.
A tárgyalás pénteken folytatódik, amikor Tocsik Mártának kérdésekre kell válaszolnia.
