Beszámoló az IM Pártogó Felügyelői és Jogi Segítségnyújtó Szolgálat Országos Hivatalának 2004. évi tevékenységéről

2005.03. 4. IM

Az Igazságügyi Minisztérium Pártfogó Felügyelői és Jogi Segítségnyújtó Szolgálat Országos Hivatala 2004. január 1-jétől két szakmai terület irányításáért, működtetéséért felel, a 2003. július 1-jétől megreformált pártfogó felügyelői szolgálatért, illetve a 2004. január 1-jén alakult jogi segítségnyújtó szolgálatért.

A pártfogó felügyelői szolgálat reformjának eredményeként megteremtődtek a feltételek (szervezeti keretek, szakértelem) a korszerű büntetőpolitikai elvek gyakorlati érvényesítéséhez, a közösségben végrehajtott büntetések hatékony érvényesítéséhez. A pártfogó felügyelők új feladata, hogy a pártfogó felügyelői véleményekkel, a környezettanulmányok készítésével a büntetőeljárásban megalapozottabbá tegyék a nyomozóhatóságok, ügyészek, bíróságok döntéseit, ezáltal szakértői megállapításaik az eljárások korai szakaszában is hasznosulhatnak. 2004. év végéig (másfél év alatt) a pártfogó felügyelők több 18.000 környezettanulmányt és pártfogó felügyelői véleményt készítettek el.

A reform hatására dinamikusan növekszik azon szabadságelvonással nem járó büntetőjogi szankciók száma, amelyek végrehajtásában a pártfogó felügyelők közreműködnek (2004. december 31-én 21.000 felnőtt és fiatalkorú elkövető állt pártfogó felügyelet alatt). 2004 második félévében a pártfogó felügyelők több mint 10.000 felnőtt korú elítélt közérdekű munkabüntetését felügyelték. Ez a szám az előző év azonos időszakához képest több mint 20%-kal magasabb. A közérdekű munka az elkövetett bűncselekménnyel arányosan kiszabott büntetés, amely a szabadságvesztés kiváltásra alkalmas, úgy hogy az elítéltnek ingyenes munkát kell végeznie.

A hatékony végrehajtás, továbbá a büntetés-végrehajtási intézetben végzett gondozói, valamint a szabadulás utáni utógondozói munka csökkenti a bűnismétlés kockázatát, segíti az elkövetők társadalmi reintegrációját, hosszú távon pedig csökkenti a börtönök zsúfoltságát. Egy közösségben végrehajtott büntetés költsége negyedrésze a börtönbüntetésnek. A szabadságvesztés végrehajtása 2.200.000.-Ft-ba kerül elítéltenként, évente.

Az Európai Unió elvárásainak is megfelelő pártfogói munkában új elem a sértett érdekeinek támogatása, a jóvátételben, valamint a kárenyhítésben való közreműködés.

Egyre több és több olyan magatartási szabályra, illetve kötelezettségre tesznek a pártfogó felügyelők javaslatot, amelyek az elítélteket aktivitásra is ösztönzik, illetve valóban hatékonyan segítik a reintegrációjukat. Ilyenek például a szociális készség fejlesztő, agressziókezelő, munkaerő-piaci elhelyezkedést segítő tréning. Az Országos Bűnmegelőzési Bizottság pályázati formában a Fővárosi és több Megyei Hivatalban is támogatta a hatékony bűnmegelőzési munkát, amit a pártfogó felügyelők önkormányzatokkal és civil szervezetekkel együttműködésben végeznek.

A Hivatalnál integráltan dolgoznak felnőtt és a fiatalkorú elkövetőkkel foglalkozó pártfogó felügyelők. 2004. december 31-én 188 fiatalkorúakkal és 150 felnőtt korúakkal foglalkozó pártfogó felügyelő dolgozott, munkájukat a megyei (fővárosi) hivatalokban 20 igazgató irányítja, megyénként 3-4 fő látja az adminisztratív, gazdasági feladatokat, az Országos Hivatal biztosítja a szakmai, gazdasági, humánpolitikai irányítást, biztosítja az üzemeltetést és az informatikai hátteret. A Hivatal pártfogó felügyelői tevékenység ellátásában résztvevők létszáma 2004. december 31-én 496 fő volt. Ezt a létszámot a 2004. évi 100 fős létszámfejlesztéssel érte el a Hivatal, melyet idén is kisebb léptékű, de magas színvonalú szakmai munkához szükséges 46 fős létszámfejlesztés követ.

A jogi segítségnyújtásról szóló 2003. évi LXXX. törvény megalkotásával a Kormány célja az volt, hogy létrejöjjön a szociálisan rászorulók számára egy olyan jogintézmény, amelynek keretében a hátrányos helyzetű állampolgárok szakszerű jogi tanácsadást és eljárási jogi képviseletet kaphatnak jogaik érvényesítése, jogvitáik megoldása során. A kialakított támogatási rendszer a pozitív diszkrimináció eszközeivel járul hozzá az egyenlőtlen esélyek mérsékléséhez, oly módon, hogy az állam – a rászorultságtól függően – átvállalja, vagy megelőlegezi a fél számára a jogi segítő díját. A peren kívüli jogi segítségnyújtás eddigi működése azt bizonyítja, hogy erre a szolgáltatásra nagy igény mutatkozik az állampolgárok részéről.

A törvény megalkotásával Európai Uniós csatlakozásunkkal keletkező kötelezettségünknek is eleget tettünk. Az Európai Unió alkotmánya szerint az anyagi, szociális helyzetüknél fogva hátrányos helyzetben lévő személyek részére hatékony segítséget kell biztosítani jogaik érvényesítésében, hiszen a rászorulók többsége nem képes jogi lehetőségei felismerésére vagy azok érvényesítésére.

A kialakítás sikerét elsősorban az állampolgárok élvezik, hiszen már az indulás első évében közel 15.000 állampolgár kereste fel hivatalainkat, ebből közel 4000 esetben engedélyező határozathozatal után, jogi segítő közreműködésével jogi tanácsot kaptak, illetve a jogi segítők határozatszerkesztéssel segítették a hozzájuk forduló ügyfelek jogérvényesítését. Azok számára, akik a törvényi feltételek hiányában nem részesülhetnek jogi segítő által nyújtott komplex tanácsadásban, a hivatal munkatársai adnak ügyfélszolgálati tevékenység keretében szóbeli tanácsot, illetve eligazítást arra vonatkozóan, hogy ügyükben hatáskörre, illetékességre tekintettel mely hatóság köteles eljárni.

A jogi segítségnyújtás intézményrendszerének kiépítése illeszkedik a szolgáltató jellegű igazságügy koncepciójához. A kialakított intézményrendszer növeli a lakosság jogbiztonságát és a hatóságok iránti bizalmát. Megyei (fővárosi) hivatalaink kiemelkedően rövid idő alatt szerves részévé váltak az állampolgárok számára biztosított hatósági hálózatnak.

  • kapcsolódó anyagok
BÜNTETŐJOG
NÉP ÜGYVÉDJE