Még egy hónap, és útra kel Európa. A nyaralóknak azonban nem árt felkészülniük a balesetekre, s tudni, hogy melyik országban hívjanak rendőrt, kell-e fizetniük az intézkedésért és hol ne írják alá a felvett jegyzőkönyvet.
A kárrendezés szempontjából Románia és Ukrajna a két legveszélyesebb ország, amelyek tagjai ugyan az ilyen problémák orvoslására hivatott zöldkártyaegyezménynek, de például Romániában nem elég a nemzetközi kárbejelentő kitöltése. Ki kell hívni a rendőrséget, de a román nyelvű jegyzőkönyvet ne írja alá a magyar autós! Az ottani rendőr ugyanis megállapítja a felelősséget, és ha azt elfogadja valaki, utána nincs már keresnivalója.
Ukrajnában a biztosítókat nem lehet perelni, hanem csak az üzembentartókat. Költői kérdés, hogy az idegen miként boldogul az ottani okmányokkal, hogy kiderítse az üzembentartó személyét, és akkor még csak az első lépcsőfokon áll.
Oroszország nem tagja a zöldkártyaegyezménynek, így oda csak a határon megkötött kötelező biztosítással lehet belépni. A legtöbb magyar casco viszont az Uralig (Európa széléig) helytáll. Megjegyezzük, hogy aki autójával súlyos testi sértést vagy halált okoz Romániában vagy Ukrajnában, az nem hagyhatja el az országot (praktikusan: elveszik az útlevelét). Csak akkor jöhet haza, ha a biztosítója vállalja a kártérítést. Így aki kötelező biztosítás nélkül megy oda, kész öngyilkosságot követ el. Nem jobb a helyzet a “ki a hibás?” vita esetén sem – ekkor a casco az egyetlen megoldás a felelősség biztos vállalására.
Ausztriában a személyi sérüléses balesetekhez kötelezően kimegy a rendőrség. Ha nincs sérült, de valamelyik fél ragaszkodik a rendőrhöz, akkor ez 35 eurójába kerül. Ausztriában és Németországban a rendőr nem állapíthatja meg, hogy ki felelős a balesetért, viszont ez utóbbi országban odaírja a jegyzőkönyv végére, hogy kit miért és hány euróra büntetett.
Franciaországban és Olaszországban csak a kocsikat és az üzembentartókat veszik nyilvántartásba, viszont minden kocsi szélvédőjén ott van a biztosítójának a matricája. Ajánlatos felírni a cég nevét, gyorsítja az ügyintézést.
Több uniós ország ismeri a fájdalomdíjat. Például Ausztriában van kicsi, közepes és nagy fájdalom. Az elsőért száz, a másodikért százötven, míg a harmadikért háromszáz euró jár naponta.
Végül két praktikus tanács: külföldön mindig legyen az autósnál magyar nyelvű nemzetközi kárbejelentő, mert az idegen nyelvű nyomtatványok pontjai egyeznek ezzel. Nem árt indulás előtt határozott idejű cascót kötni, mert ez alapján a magyar biztosító rendezi a kárt, és ha a kötelező biztosítás alapján sikerül véglegesen a partner biztosítójára terhelni a helytállást, az önrészt is visszakapja az ügyfél.
