A Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség irányításával 7 megyei felügyelőség 2005. január-februárban széleskörű vizsgálatot végzett, melynek során a kenyereket és péksüteményeket nem kizárólag a boltokban ellenőrizte, hanem laboratóriumi vizsgálatot is folytatott.
A kenyér ma is alapélelmiszernek számít, melyet többnyire naponta vásárolnak a fogyasztók, de egyre elterjedtebb a csomagolt, hosszabb minőségmegőrzési idejű termékek fogyasztása is. Az ellenőrzés fontos része volt a legtöbbet fogyasztott fehér és félbarna kenyerek, valamint az ún. „vizes zsemlék” és „tejes kiflik” árának, forgalmazási körülményeinek a vizsgálata.
A hazai kínálat az utóbbi években jelentősen kiszélesedett, a fehér kenyerek már a felét sem teszik ki az összes fogyasztott terméknek. Jelentősen nőtt a félbarna és a rozskenyerek népszerűsége, de kukoricás és burgonyás kenyerekkel is mind gyakrabban találkozhatunk.
A Főfelügyelőség vizsgálata során 226 egységet ellenőrzött, melyek közül 144 esetben találtak a felügyelők valamilyen kifogást. Ez azt jelenti, hogy a kereskedések 64%-a esetében fedtünk fel hiányosságot. Az ellenőrök minden típusú üzletben vizsgálódtak, így a hiper- és szupermarketek, a kisebb boltok, a pékáru szakboltok, a mozgóboltok is szerepeltek a listán.
A felügyelők próbavásárlásokat végeztek, hogy megbizonyosodjanak, milyen kiszolgálással, fizetési feltételekkel szembesülhetnek a fogyasztók. Az eredmény kifejezetten pozitív volt, hiszen az eladók csak 5 esetben tévedtek a vevők kárára, míg két esetben a vevő javára. Nyugtát a 209 esetből csak két alkalommal nem adtak.
Kifogások
Amennyiben egy kereskedésben a kenyereket vagy pékárukat önkiszolgáló módon árulják, a kereskedő köteles a termék teljes felületét fedő csomagolóanyagot elhelyezni, illetve megfelelő fogóeszközt tenni a megfelelően higiénikus kiszolgálás érdekében. Több helyen sem találtak ellenőreink megfelelő fogóeszközt, ezeket a tulajdonosok állítása szerint rendszeresen ellopják. Több ízben ezt úgy oldották meg, hogy egy figyelmeztető táblán kérték a fogyasztót a műanyag zacskók fogóként való használatára.
A jogszabályi előírások szerint a sütőipari termékeket szakosítottan, külön festetlen polcokon, az aljzattól minimum 50 cm-re, élére állítva kötelesek tárolni. Több esetben is tapasztaltuk azonban, hogy a termékeket rekeszekben, a földön tárolták.
Egy Mezőtúri áruházban minőségmegőrzési időn belüli kenyeret akcióban árusítottak úgy, hogy azok műanyag rekeszekben voltak egymásra helyezve, s a legalsó műanyag ládát közvetlenül a bolti járólapon tárolták.
A korábbi ellenőrzéseink rossz tapasztalataiból kiindulva ellenőriztük a kenyerek, pékáruk egységárainak feltüntetését, az árak egyértelmű kiírását. Sajnos ezen a területen nincsen minden rendben, hiszen a fogyasztó tájékozódását segítő egységárakat több esetben sem tüntették fel, az ellenőrzött egységek 19%-ban. Így a fogyasztónak nem nyílik lehetősége arra, hogy összehasonlíthassa a különböző tömegű termékek árát. Szankcionáltuk a nem jól látható helyen kifüggesztett ártáblát ugyanúgy, mint a túlságosan kicsi betűkkel történő árfeltüntetést.
Jász-Nagykun-Szolnok megyében az ártájékoztatás teljes hiányát tapasztalták a felügyelők az üzletek 20 %-nál, további 10 % esett még kifogás alá, mert nem volt teljes körű az ártájékoztatás. A vizsgálatot végző felügyelők minden esetben szankcionálták a helytelen árkiírást alkalmazókat.
Egy komáromi üzletben, az önkiszolgáló módon történő értékesítésre kihelyezett 24 féle finom pékáruból csupán 8-nak írták ki az eladási árát, oly módon – a termékektől távol eső helyen – hogy azok árral való beazonosítása lehetetlen volt. A céget 80.000 Ft fogyasztóvédelmi bírsággal sújtották .
Évek óta visszatérő probléma a különböző élelmiszerek fogyaszthatósági vagy minőségmegőrzési idejének lejárta, illetve a termékek ily módon történő forgalmazása. Sajnos a helyzet ezen a téren csak lassan javul, hiszen jelen ellenőrzésünkkor is 488 ezer forint értékű árut kellett kivonni a forgalomból azért, mert azok már nem voltak fogyasztásra alkalmasak.
Komárom-Esztergom megyében száraz kenyér és pékáru hevert halmokban – a friss termékek között – az üzlet eladótéri polcain. A lejárt áru mennyisége az eladó becslése alapján 15 kg volt és mint azt az egységben nyilatkozták, 90 Ft/kg-os áron hetente egy-két alkalommal egy helybéli sertéstartó veszi meg az üzemeltetőtől.
A termékek minőségmegőrzési idejével kapcsolatban tudni kell, hogy a pékárukat csak a gyártás napján lehet forgalmazni, ezért azokon nem találhatunk a lejárati időre utaló címkét. Vannak kenyerek is, melyek minősége csak a készítés napján megfelelő, ezeken szintén nem találjuk a lejárati dátumot, ezt a termékcsoportot “24 órás kenyereknek” nevezzük. Amennyiben nem egy napra vásárolunk kenyeret, akkor fontos, hogy a választékból a minőségét hosszabb ideig megőrző terméket válasszunk.
A csomagolt sütőipari termékek címkéin az ellenőrzött egységek 20%-ban találtunk valamilyen kifogást. Többnyire az összetevők felsorolása, a minőségmegőrzési idő feltüntetése, vagy a dátum nem egyértelmű megjelenítése miatt kellett szankcionálni. A nem csomagolt kenyerek esetében a címkén a kenyér megnevezése, a nettó mennyiség, a gyártó neve és címe, valamint a minőségmegőrzési idő kell, hogy szerepeljen. Sok esetben azonban nem a címkék tartalmával, hanem annak teljes hiányával voltak problémák, ami súlyos szabálysértés, hiszen a fogyasztó a címke hiányában nem tud tájékozódni.
Tiszalöki élelmiszer üzletben 4 db csomagolt, szeletelt fehér kenyér jelölését azért kellett kifogásolni, mert a csomagoló anyagon talált lejárati nap “Szombatig”, a kenyéren elhelyezett papírcímkén “Péntekig” volt jelölve. A gyártó a hibás jelölésű termékeket visszaszállította az üzembe, vele szemben felelősségrevonásként 50.000,- Ft minőségvédelmi bírság került kiszabásra.
Árak összehasonlítása
Két kenyértípus esetében vizsgáltuk a forgalmi árakat, mivel a fehér és a félbarna kenyerek esetében szab az élelmiszerkönyv kötelező előírásokat a tartalomra vonatkozólag. Az egyéb kenyerek esetében csak ajánlás van az összetevőkre, ezeket a gyártóknak nem kötelességük betartani.
Az összetevők esetében fontos tudni, hogy a félbarna kenyerek 85%-ban tartalmaznak búzalisztet, s csak 15%-ban rozslisztet. Az általunk készített statisztikák kimutatták, hogy a félbarna kenyeret legolcsóbban 164 Ft-ért lehet hozzájutni, legmagasabb ár 210 Ft volt. A fehér kenyér ára 149 és 196 Ft között mozgott.
Szintén pontos, kötelező előírások vonatkoznak a “vizes zsemle” és a “tejes kifli” nevű termékekre, melyek árait szintén felmértük. E két termék esetében nem csak az összetevők, hanem a termékek tömege (52-56 g, illetve 42-46 g) is pontosan meg van határozva. A zsemle ára 6-25 Ft-ig terjedt, de a kifli esetében is igen nagy volt a szórás, hiszen 4 és 22 Ft között nem kicsi a különbség.
Laboratóriumi vizsgálat
A csomagolt kenyerekből vett minták közül véletlenszerű kiválasztással 20 terméket vizsgáltunk meg, melyek 10 gyártótól és 2 forgalmazótól származtak. A termékek 90%-ának származási helye Magyarország volt. A kifogásolt termékeknél nem felelt meg a jelölés (betűnagyság, összetétel hiánya, összetétel és jelölés különbsége), a tartósítószert nem tartalmazó kenyereknél összetételével azonban nem volt probléma.
Intézkedések
A felügyelőségek 123 esetben szabtak ki szabálysértési bírságot, melynek végső összegszerűségét még nem lehet meghatározni. 41 ezer forint értékű áru forgalmazását tíltották meg, s majdnem 600 ezer forintnyi termék forgalmazását kötötték feltételhez. Egy üzlet bezárását – a felügyelőség javaslatára – a helyi jegyző el is rendelte, mivel a szabálytalanságok olyan mértékben fordultak elő.
37 alkalommal 2 millió 900 ezer forint minőségvédelmi bírságot szabtunk ki, a fogyasztóvédelmi bírság mértéke (43 esetben) 4.210 ezer forint volt.
