Akár már ma döntést hozhat az Alkotmánybíróság a felvételi pontszámítási rendszerről. Ugyanis már másodszorra tárgyalja gyorsított eljárással a testület az ezzel kapcsolatos szülői beadványt, és ez szakértők szerint azt jelenti, közel a döntéshozatal.
Az oktatási jogok biztosa szerint bármilyen döntést hoznak, több tízezer diák mindenképpen rosszul jár. A minisztérium nem nyilatkozik, amíg nincs határozat.
Másodszorra tűzi napirendre egy hónapon belül az Alkotmánybíróság (AB) a felvételi pontszámítással kapcsolatos beadványt, és ez azt jelenti, hogy akár már ma döntést hozhat a testület. Az AB-hez két szülői egyesület fordult még februárban, mert szerintük az esélyegyenlőség alkotmányos elvét sérti, hogy a régebben érettségizettek jegyét a számukra legkedvezőbben váltják át felvételi pontszámmá. A szülők szerint az is kifogásolható, hogy ha a korábban maturálók a meglévő mellé idén emelt szintű vizsgát tesznek, akkor választhatnak a két eredmény között, az emelt szintű matúráért járó hét pontot azonban mindenképp megkapják. Ez utóbbi szabályozás Aáry-Tamás Lajos oktatási ombudsman és Takács Albertnak, az állampolgári jogok biztosa általános helyettesének hivatalos állásfoglalása szerint is “alkalmas alkotmányos visszásságok előidézésére”.
Az ügyben egyébként még a szakemberek is meglehetősen tanácstalanok: Takács Albert korábban lapunknak azt mondta, “senki nem tudja, mi lesz, ha az AB kifogásolja valamelyik pontszámítási szabályt”.
Halmai Gábor alkotmányjogász szerint elvileg megsemmisíthetné az AB a már lezajlott felvételi eljárást, ám ennél sokkal valószínűbb, hogy – ha egyáltalán így dönt a testület – a most hatályos jogszabályokat a határozathozatal időpontjától nyilvánítja semmisnek.
Aáry-Tamás Lajos, az oktatási jogok biztosa is ezt a forgatókönyvet valószínűsíti, ám szerinte bármilyen határozatot hoz a testület, diákok tízezrei járnak majd rosszul. “Az Alkotmánybíróság csak megsemmisíteni tud egyes jogszabályokat, jogot senkinek nem adhat” – magyarázta lapunknak. Ez pedig szerinte azt jelenti, hogy nincs olyan döntés, amivel mindenki jól jár. “Ha az emelt szintű érettségiért járó hét pluszpontot eltörlik, azzal az idén emelt szinten maturálók kerülnek kellemetlen helyzetbe – mondta Aáry-Tamás –, ha pedig a most újraérettségizők nem választhatnak a két eredményük közül, azzal is tízezrek járnak rosszul”.
Márkus Zsuzsa, a beadványt megfogalmazó Tüskevár Egyesület illetékese lapunknak azt mondta, ha most elutasítják a beadványukat, elképzelhető, hogy a ponthatárok kihirdetése után ismét az Alkotmánybírósághoz fordulnak.
Az Oktatási Minisztérium sajtóosztályán lapunk érdeklődésére azt mondták, nem nyilatkoznak az Alkotmánybíróság döntéséig, így azt sem tudtuk megkérdezni, van-e bármiféle új pontszámítási javaslatuk arra az esetre, ha a testület alkotmányellenesnek találja és megsemmisíti a mostani rendelkezéseket vagy azok egy részét.
