Szigorodhat az élelmiszerek címkézése

Véget vethet a „vitaminokban gazdag”, a „light”, vagy a „koleszterinszegény” feliratokkal végzett „marketingnek” az a szabályozás, amely első olvasatban került az Európai Parlament elé.

A fogyasztók védelme és az uniós belső piac erősítése érdekében a tervek szerint a jövőben egységesítenék a tápanyagértékre és az egészségre gyakorolt hatásokra utaló jelölések rendszerét. Egy másik rendelettervezet az élelmiszerekhez hozzáadott vitaminok ásványi és egyéb anyagokra vonatkozó szabályokat harmonizálná.

A zsírmentesnek jelölt élelmiszerek például a Bizottság javaslata szerint nem tartalmazhatnának többet fél gramm zsírnál 100 grammonként, illetve 100 milliliterenként. Proteinben gazdagnak pedig például csak olyan élelmiszert lehet majd nevezni, amely energiaértékének legalább 12 százalékát proteinek adják.

Az EP szakbizottsága alapvetően támogatta a Bizottság elképzeléseit (30-15-2 arányban voksolt mellette), jó pár ponton azonban módosításokat is javasolt. A Bizottság szerint például - az Európai Élelmiszerbiztonsági Hivatal felügyelete alatt - el kellene készíteni az élelmiszerek „tápértékprofilját”. Ez mindenekelőtt azt jelezné, mennyi zsírt, telített, egyszeresen, illetve többszörösen telítetlen zsírsavat, cukrot, sót, illetve nátriumot tartalmaz a vizsgált termék. Ennek alapján pedig a csomagoláson fel kellene tüntetni a tápértékre, illetve az egészségügyi hatásokra vontakozó adatokat. Az EP szakbizottsága erről másképp vélekedett. A képviselők szerint nem csak a termék öszetétele a döntő, hanem a hozzá kapcsolódó fogyasztási szokások is befolyásolják az egészségre gyakorolt hatást. Így - vélték a szakbizottságban - egy ilyen rendszer egyes termékeket megbélyegezhetne, s indokolatlanul jó és rossz kategóriába sorolhatná az élelmiszereket.

Az egészséges élelmiszer megjelölés használatát a Bizottság tudományos vizsgálatokhoz és megfelelő engedélyezési eljárásokhoz kötné. A képviselők ehhez képest szigorúbb tudományos vizsgálatot, viszont egyszerűbb engedélyezést szeretnének. Eszerint az ilyen megjelölés használatát tervező gyártóknak, illetve importőröknek értesíteniük kellene erről a nemzeti hatóságokat, amelyek ezt követően az Európai Élelmiszerbiztonsági Hivatallal együttműködésben kilenc hónapon belül megtilthatnák a termék forgalmazását.

Az Európai Bizottság egyenesen megtiltaná bizonyos, a termékek egészségességre utaló kifejezések használatát is, az EP-képviselők viszont ennél kevésbé szigorúak. Szerintük továbbra is megmaradhatnának például a súly-, illetve éhségérzet-csökkentésre vonatkozó jelölések, amennyiben ezek a tulajdonságok megfelelő tudományos igazolást nyernek. A szakbizottság kifejezetten tiltaná viszont a közvetlenül a gyerekeket célzó üzeneteket az élelmiszereken.

A képviselők kivonnák a szabályozás alól a borokat és a mezőgazdasági termékeket népszerűsítő kampányokat, és terveik szerint a jogszabály nem vonatkozna olyan „egyszerű üzenetekre” sem, amelyekben a közegészségügyi hatóságok például gyümölcs, zöldség és hal fogyasztására ösztönöznek.

Egy másik rendelet az élelmiszerekhez hozzáadott vitaminok, ásványi és egyéb anyagokra vonatkozó szabályokat harmonizálná. Az EP képviselők elfogadták a Bizottság álláspontját, amely szerint az ilyen, dúsított élelmiszert gyártóknak a jövőben termékeiken fogyasztási javaslatot is meg kellene adniuk, és a naponta fogyasztható maximális mennyiségről is tájékoztatniuk kellene a vásárlókat.

A szabályok harmonizálására a belső piac egységesítése érdekében is szükség van. Míg ugyanis egyes államok igen szigorúan kezelik a különféle vitaminok és egyéb anyagok hozzáadását, más országokban sokkal lazább, esetenként hiányos a szabályozás.

A bizottsági rendelettervezet egy tudományos kutatások alapján összeállított listát is tartalmaz azokról a vitaminkombinációkról és ásványi anyagokról, amelyeket a jövőben hozzáadhatók lesznek az élelmiszerekhez. A kezeletlen, friss élelmiszerekhez, gyümölcsökhöz, zöldségekhez, húsokhoz, halakhoz, és a legalább 1,2 százalékos alkoholtartalmú italokhoz azonban, semmit nem szabad majd hozzáadni.

  • kapcsolódó anyagok
FOGYASZTÓVÉDELEM