Uniós kisebbségvédelmet szeretne az EP

Uniós kisebbségvédelmi és antidiszkriminációs politika kialakítását sürgeti az EP egy jelentésben. A dokumentum szerint miközben a koppenhágai kritériumok között követelményként szerepel a kisebbségek védelme, az Európai Unió még csak meg sem határozta, kiket tekint nemzeti kisebbséghez tartozóknak.

A jelentés az Európa Tanács 1993-ban elfogadott 1201-es ajánlásának definícióját javasolja átvenni.

A jelentés szerint az unión belüli kisebbségi ügyek eddig nem kerültek megfelelő szinten napirendre. Ráadásul az unió további bővítései következtében egyre több olyan EU-tagállam lesz, amelyre kulturális és nyelvi sokszínűség jellemző.

A dokumentum megállapítja, hogy a hagyományos kisebbségi problémák kezelésének egyik leghatékonyabb módja ezen közösségek részvétele a döntéshozatalban, a szubszidiaritás és az önkormányzatiság elvei alapján.

A képviselők koherens és integrált antidiszkriminációs megközelítést javasolnak. Erre különösen nagy szükség van a többszörös diszkriminációt elszenvedők, például a kisebbségi nők esetében - vélték a jelentés tárgyaló Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság tagjai.

A jelentés minden érintettet felhív arra, hogy hangolják össze intézkedéseiket a diszkrimináció minden formájával szemben. A szöveg megemlíti a romák hátrányos megkülönböztetése, az antiszemitizmus, a muzulmánokkal, bevándorlókkal, hontalanokkal és homoszexuálisokkal szembeni erőszak elleni fellépés szükségességét is.