"Pécsiek, jogászok és környezetvédők" - A két köztársasági elnök jelölt életútja

2005.06. 1. HírTV

Pécsiek, jogászok és környezetvédők. Ennyi a közös a két jelöltben, Szili Katalinban és Sólyom Lászlóban. Szili Katalin 1981-ben diplomázik a pécsi jogi egyetemen. A Pécsi Városi Tanács gyámügyi előadójaként kezd dolgozni. Később a Dél-dunántúli Vízügyi Igazgatóság jogtanácsosa, majd osztályvezetője.

'83-ban lépett be az egykori állampártba, az MSZMP-be. Az MSZP 1989-es megalakulása óta tagja a pécsi alapszervezetnek. 2000-ben a párt második emberévé, elnökhelyettessé választják. 2004-ben, az elveszített európai parlamenti választások után ő is indul a pártelnöki posztért. De visszalép, miután az MSZP kongresszusa Gyurcsány Ferencet választja miniszterelnök-jelöltnek.

Szili Katalin házelnökké választása óta próbál pártok fölött álló politikusnak látszani. Sokak szerint 2002 óta készül a köztársasági elnökségre. Az MSZP kongresszusán úgy választották államfőjelöltté, hogy a küldöttek tudták, az SZDSZ nem támogatja.

Sólyom László 1965-ben diplomázik a pécsi jogi egyetemen. Négy évvel később már az Akadémia Állam- és Jogtudományi Intézetének tudományos munkatársa, 1981-től a jogtudományok doktora. A civilekkel, köztük a környezetvédőkkel a '80-as évek elején kerül kapcsolatba. A '80-as évek második felében kacérkodik a politikai pályával, alapítója a Magyar Demokrata Fórumnak.

'89-ben tagja a rendszerváltó Ellenzéki Kerekasztalnak. Még abban az évben, az ellenzék jelöltjeként alkotmánybírónak választja a parlament. 1998-ig alkotmánybíró, egyben a testület elnöke is. Köztársasági elnökké választását egy civil szervezet, a Védegyelet javasolta a parlamentnek még februárban. A felhíváshoz, pártállástól függetlenül, több mint száz értelmiségi csatlakozott. Szerintük a jelenlegi morális válságból csak egy olyan ember vezetheti ki az országot, aki az Alkotmánybíróság elnökeként a pártokkal szemben is megvédte az alaptörvényt.

Sólyom László köztársasági elnök-jelölt: "Mindkét korábbi köztársasági elnökben tisztelem azt, hogy ők a jogállam elkötelezett hívei voltak és kiálltak az alkotmányosság mellett, ezt én nagyon virulózusan fogom folytatni, pontosan tudom, hogy meddig mehetek el és azt be is fogom vasalni. Ugyanakkor nem leszek aktivista elnök, nem fogok túlterjeszkedni a hatáskörön. Fontosabb az elnök morális súlya, ahol itt egy új elemet szeretnék bevezetni, az pontosan a jövő nemzedékek védelme, az, hogy nézzünk túl a mai gondokon, törődjünk azzal, hogy milyen országot, milyen világot hagyunk unokáinkra és azok unokáira."

A parlamenti pártok közül először az MDF csatlakozott a Védegylet javaslatához, majd a Fidesz, amelynek szimpátiaszavazásán Sólyom László, Mádl Ferenc jelenlegi elnök mögött a második helyen végzett. Sólyom László ma a Pázmány Péter Katolikus Egyetem jogi karának doktori iskoláját vezeti. 15 tanítványával élete főművén, az Alkotmány kommentárján dolgozik. Felesége tanár, két gyermeke és kilenc unokája van. 63 éves.

  • kapcsolódó anyagok
ÁLLAMFŐ