Közbeszerzésről érthetően - fókuszban az elektronikus közbeszerzés | Budapest, 2019. április 4. csütörtök | Regisztráljon most!

Az Országgyűlés 3 órakor szavaz először az államfő személyéről

2005.06. 6. HírTV

Ma megkezdõdik a köztársasági-elnökválasztás. A honatyák két jelölt közül választhatnak: Szili Katalinra és Sólyom Lászlóra adhatják le voksaikat. A beiktatási ceremónia Mádl Ferenc mandátumának lejárta után, augusztus elején lesz. A két államfõjelöltre adott voksokat fülkékben adják le a képviselõk.

A szavazólapok átvételét aláírással kell igazolni, de ennek visszaadásáról már nem készül feljegyzés, így nem lehet majd tudni azt sem, hogy ki voksolt és ki nem.

Mandur László az Országgyűlés alelnöke elmondta: "Fél kilenckor a házbizottság összeül, és a beérkezett jelöléseket megvizsgáljuk, és természetesen döntünk arról, hogy a második szavazási körben kik lesznek a jelöltek. Abból indultunk ki, hogy ismerve a jelenlegi álláspontokat várhatóan nem lesz meg egyik jelöltnek sem a kétharmados támogatottsága, ezért készülünk a második választási körre."

A harmadik fordulóban már nem minősített, hanem abszolút többség dönt, tehát az lehet az államfő, aki több érvényes igen szavazatot kapott. Sokan úgy tartják, nincs erős hatalma az államfőnek. Politikai szakértők szerint tény, hogy az eddigi köztársasági elnökök nem használták ki teljes mértékben az alkotmány adta jogkörüket.

Kiszelly Zoltán politológus "Például a törvényelőterjesztés joga, a népszavazás kezdeményezésének joga, vagy az Országgyűlés bizottságaiban, vagy plenáris ülésein való felszólalásának lehetősége, ami politikai beszédek tartására is lehetőséget ad. Mádl Ferenc a 2004. december 5-i népszavazás előtt élt ezzel a lehetőséggel, de egy aktívabb köztársasági elnök aki többször él ezzel a lehetőséggel, akár a tekintély, a befolyás, a személyes, vagy a hivatalának a karizmája révén jobban befolyásolhatja a politikai napirendet."

Amennyiben mindhárom forduló sikertelenül zárul, Szili Katalin lesz az államfő, az alkotmányos rend ugyanis kimondja: egy sikertelen államfőválasztás esetén újrakezdődik a választási folyamat, és addig az országgyűlés elnöke gyakorolja a köztársasági elnöki jogokat.

  • kapcsolódó anyagok
ÁLLAMFŐ