A parlamentben ma szavaznak az ügynöktörvény módosításáról. A kormány javaslata szerint az “ügyviteli értékű” anyagok vagyis a mai napig is hasznos adatok és a rendszerválátás előtti titkosszolgálati dokumentumok a Történeti Hivatal archívumába kerülnek. Az ellenzék bírálja, hogy az anyagok nagyrésze továbbra is titkos marad
A törvényjavaslat szerint a titkosszolgálatok iratai átkerülnek a Történeti Hivatalhoz (TH), amely a jövőben szaklevéltárként működik. A levéltár teljes iratanyaga egyharmadával, összesen több száz folyóméternyi dokumentummal bővül. Átkerülnek a rendszerváltás előtt keletkezett, de a jelenlegi szolgálatok számára is “ügyviteli értékű” (azaz a mai napig hasznos) iratok, és a rendszerváltás után keletkeztetett dokumentumok is, igaz, e két kategória között a törvény nem tesz különbséget. Emiatt az ellenzék és a kutatók egy része is élesen bírálta a kormányt, arra hivatkozva: ha nem különböztetik meg a pártállami és a jogállami iratokat, azzal egyenlőségjelet tesznek a korábbi és jelenlegi szolgálatok eszközei között.
A Történeti Hivatal elsősorban a Belügyminisztérium egykori hármas főcsoportfőnökségének irataival gazdagodik, és az eddig is ott őrzött III/III-as iratokon kívül a jövőben a hírszerzés, a kémelhárítás és a katonai elhárítás dossziéit is a TH kezeli. Ez viszont nem jelenti azt, hogy a kutatók is gazdagodnak, hiszen az iratok többsége titkos marad.
A módosítás másik fontos eleme az, hogy korábban az iratok kutathatóságát az információszerzés módjától tették függővé. Mostantól viszont az információ közérdekűségétől függ azok kutathatósága, és azt csak a személyiségi jogok védelme korlátozhatja. Így a kutatók csak úgy kaphatnak meg például a politikai, vallási, nemi “hovatartozásra” vonatkozó adatokat, ha az a történelem megismerését szolgálja. Továbbra sem tudni viszont, hogy ezt ki és milyen szempontok alapján dönti majd el.
Az új szabályozás szerint az egykori hálózati személyek (a “téglák”, a “tartók” és a “besúgók”) adatai 30-90 évre titkosak maradnak, szemben az eredeti fideszes elképzeléssel, amely 150 éves titkosításra vonatkozott. Ha elfogadják a törvényt, az állomány tagjainak adatait csak 30 évvel a haláluk után, 90 évvel a születésük után vagy 60 évvel a kartonjuk keletkezése után kutathatóak.
