Az Európai Parlament elfogadta a 2007-ben kezdődő költségvetési ciklusról szóló Böge-jelentést. A dokumentum szerint a tizenötök nemzeti társfinanszírozást vezetnének be az agrárpolitika területén, ha a bolgár és román csatlakozás után szűkösnek bizonyulna a költségvetés. Az új tagállamok is örülhetnek, a honatyák szerint alulfinanszírozott kohéziós politikára a képviselők a bevételek 0,41 százalékát szánják.
Az EP a jelentésben lefektetett elvek és összegek alapján tárgyal majd a Tanáccsal és a Bizottsággal az EU költségvetéséről.
A Parlament, a Bizottság és a Tanács javaslatai
A 2007-2013-as időszakra vonatkozó többéves kerettervhez a Parlament által javasolt összegek a következők:
- kifizetési előirányzatok: az Európai Unió bruttó nemzeti össztermékének (GNI) 1,07 százaléka (hét év alatt 883 milliárd euró)
- kötelezettségvállalási előirányzatok: a GNI 1,18 százaléka (975 milliárd euró)
A Bizottság javaslata:
- kifizetési előirányzatok: a GNI 1,14 százaléka (hét év alatt 943 milliárd euró)
- kötelezettségvállalási előirányzatok: a GNI 1,24 százaléka (1022 milliárd euró)
A luxemburgi elnökség legutóbbi kompromisszumos javaslata:
- kifizetési előirányzatok: a GNI 1,06 százaléka (873 milliárd euró)
A képviselők úgy döntöttek, hogy az eredeti javaslatból törlik az öt éves költségvetési keretterv ötletét, így a pénzügyi perspektívát 2007-2013 közötti időszakra fogadták el. A képviselők javasolták azt is, hogy a közös kül- és biztonságpolitika egészét az EU költségvetéséből finanszírozzák, a Parlament pedig a költségvetést megszavazó szervként kapjon nagyobb súlyt ezen a területen. Lényeges javaslat született az agrárpolitika terén is: a honatyák átmeneti tagállami társfinanszírozás bevezetését szeretnék elérni a tizenöt régi tagállamban, amennyiben a román és bolgár csatlakozás után kevésnek bizonyulnának az agrártámogatásokra rendelkezésre álló összegek.
Kutatás-fejlesztés, transzeurópai hálózatok, oktatás, képzés, szociálpolitika, konvergencia, kohézió, határokon átnyúló együttműködés
Ezek finanszírozására a képviselők 459 milliárd eurót szánnak. (Itt és a továbbiakban: kötelezettségvállalási előirányzatok szerint, 2004-es árakon)
Kohéziós politika
Az ideiglenes bizottság az Európai Bizottsággal egyetértésben úgy szavazott, hogy az uniós GNI 0,41 százalékát lehessen a strukturális alapokra fordítani, és hogy az új tagállamok ne kaphassanak többet ezekből a forrásokból nemzeti össztermékük négy százalékánál.
A rendszer azonban ennél kissé rugalmasabb lenne. Azok az országok ugyanis, amelyek ennél nagyobb pénzügyi támogatást is képesek megfelelően fogadni, átléphetnék a négy százalékos határt.
A jelentéstevő eredetileg kiterjesztette volna a strukturális alapoknál alkalmazott n+2 szabályt a kohéziós támogatásokra is, ez azonban végül – részben a közép-európai képviselők nyomására – kikerült a szövegből. (Az a szabály, hogy a megadott támogatást a megítélését követő két éven belül fel kell használni, jelentősen megnehezítené a hosszú előkészítő munkálatokat igénylő infrastrukturális és környezetvédelmi beruházásokat finanszírozó kohéziós alapok felhasználását.)
Azon régiók számára, amelyek a statisztikai változás következtében elveszítik a jogukat a strukturális alapokra (értsd: a régi tagállamoknak a bővítéssel relatíve „meggazdagodott” régiói számára), többlépcsős támogatás-leépítési mechanizmust kell majd bevezetni.
Kutatás
Egyszerűsítenék a képviselők a kutatás finanszírozását, emellett ambíciózus, megfelelően finanszírozott versenyképességi és innovációs programot indítanának el a növekedés ösztönzése érdekében.
Szociálpolitika
A képviselők 200 millió euróval emelnék meg a szociálpolitikai támogatásokra fordítható összeget.
Agrárpolitika, vidékfejlesztés, halászat, a természeti erőforrások védelme
A képviselők 396,2 milliárd eurót szánnak erre a területre.
Agrárpolitika
A képviselők támogatták azt az elképzelést, amely szerint a régi EU-tagállamok nemzeti társfinanszírozást vezetnének be az agrárpolitika területén, amennyiben a bolgár és román csatlakozás miatt megnövekvő területalapú támogatási igények miatt szűkösnek bizonyulna a költségvetés. Több képviselő ebben a közös agrárpolitika „újranacionalizálási” kísérletét látja.
Vidékfejlesztés, Natura 2000
A Bizottság vidékfejlesztési kiadásokra vonatkozó tervezetét a képviselők rendkívül szűkmarkúnak, s így puszta minimumnak tekintették. Az ideiglenes bizottság a Natura 2000 program számára 21 milliárd eurót tenne félre.
Menedékjog, bevándorlás, külsőhatárok, biztonság, uniós polgárság, szabadság, biztonság, jog, egészségügy, fogyasztóvédelem, kultúra
A képviselők 19,4 milliárd eurót költenének erre a területre. A parlamenti testület a Bizottság javaslatához képest egymilliárd euróval többet adna, a többletből az Europol, az Eurojust és a különféle kulturális programok részesülnének.
Az unió a világban
Erre, a megállapításuk szerint alulfinanszírozott területre 70, 6 milliárd eurót, a bizottsági javaslatnál négymilliárddal többet adnának a képviselők, akik külön kiemelték a szomszédságpolitika, a csatlakozás előtti segítségnyújtás és a közös kül- és biztonságpolitika fejlesztésének fontosságát.
Tartalékok
A képviselők 7 milliárd eurós versenyképességi tartalékot is létrehoznának. Ez váltaná ki a Bizottság által javasolt növekedési alapot.
A felsoroltakon túl az ideiglenes bizottság 3 milliárd eurós kohéziós, 1,5 milliárdos elsősegély-, 6,2 milliárdos szolidaritási alap- és egy kölcsöngarancia-tartalékot is létrehozna.
Saját források
Megújítanák a saját források (az unió bevételeinek jelentős része) rendszerét. A képviselők szerint ez a kérdés szorosan összefügg a pénzügyi kerettervvel kapcsolatos vitával. A jelentést elsőként elfogadó ideiglenes bizottság a mostani rendszert úgy alakítaná át, hogy az a kiadásokat kiegyenlített módon ossza szét a tagállamok között. A képviselők szerint az átlátható, kiegyenlített és demokratikus új rendszernek legkésőbb az új pénzügyi ciklus kezdetéig hatályba kellene lépnie.
A pénzügyi keretterv elkészítésének folyamatáról szóló dokumentumok és információk megtalálhatók itt:
http://www2.europarl.eu.int/oeil/file.jsp?…
