Éves helyett havi adóbevallás

2005.06.13. Magyar Hírlap Online / Papp Zsolt

A kormány tervei szerint jövő áprilistól az adóbefizetéseknél az egyszámla-rendszert vezetnék be, így ettől az időponttól a cégek minden közterhet egyetlen bankátutalással fizetnének.

A kormány ugyan nem tervezi, de – kormányzati szakértők szerint – április elsejétől a jelenleginél is jobban összekuszálódnak az államháztartási elszámolások. Ugyanis nincs az a számítógépes szoftver, amely vissza tudná fejteni, hogy a befizetésekből mennyi pénz jár a költségvetésnek, mennyi az önkormányzatoknak és a társadalombiztosításnak.

Az év eleji adóegyszerűsítési ötletrohamban felvetődött, hogy a jövőben a cégek egyetlen átutalással rendezhetnék adóbefizetéseiket. Jelenleg egy cég akár tíz-tizenöt adószámlára is utalhat pénzt minden hónapban, ami főleg a kis és közepes cégeknek okoz komoly többletterheket az átutalási költségek miatt. Akkor elvetette a Pénzügyminisztérium a koncepció azonnali bevezetését, ám a most készülő tervezet szerint jövő áprilistól indulna az egyszámlás rendszer – legalábbis a kormány döntése szerint. Katona Tamás, a szaktárca államtitkára egy veszprémi szakmai fórumon kész tényként jelentette be, hogy áprilistól bevezetik az egyszámlás rendszert. Eközben a PM-ben – a munka előrehaladtával – azzal szembesülnek a szakértők, hogy a kormány terve a jelen formájában végrehajthatatlan, pontosabban olyan likviditási problémákat okozna a kincstárnál, amely átmenetileg megbéníthatja az ellátórendszerek pénzellátását, vagyis a működésüket.

A Pénzügyminisztériumban készült elemzés szerint ami jó lehet a cégeknek – hiszen csökkenti a költségeket –, az káoszt fog okozni az amúgy sem túlságosan átlátható államháztartási elszámolásokban.
A szakértők szerint ugyanis matematikailag megoldhatatlan az a feladat, hogy az egyetlen számlára érkező befizetéseket fölbontsák tíz-tizenöt különböző tételre. A legkézenfekvőbb megoldás az lenne, ha egyetlen utalással a cégek több kincstári alszámlára utalhatnák a különféle adókat és járulékokat, ám erre a javaslatra a bankok "beintettek" – fogalmazott egy az előkészítésben részt vevő tisztviselő. A bankok érvelése érthető a maguk szempontjából, hiszen bolondok lennének olyan több tíz-, esetleg százmilliós informatikai fejlesztésbe kezdeni, amely bevételeik csökkenését eredményezné.

Részleges megoldás az lehet, hogy a cégek esetében megszüntetik az éves és negyedéves bevallásokat, és minden adónemről külön havi bevallást kell benyújtani – természetesen csakis elektronikus úton. Erre utalt pénteken Katona Tamás is a számviteli szakemberek fórumán. Ez azt jelentené, hogy 890 ezer alapítvány, egyéni és társas vállalkozó, amely jelenleg évente csak egy bevallást készít, a jövőben át kell hogy térjen a havi bevallásra.

Ám még ebben a rendszerben sem lenne biztosított az államháztartás zavartalan működése – olvasható a PM anyagában –, ugyanis a jelenlegi helyzettel szemben a munkaerő-piaci, a társadalombiztosítási alapok és a költségvetés havi egyszeri alkalommal jutna pénzhez, és megszűnne a folyamatos pénzellátása (ami likviditási problémákat okoz majd) – fogalmaz az anyag. Jelenleg ugyanis a beérkezés ütemében jutnak hozzá az őket megillető járulékhoz. Ennél is nagyobb gond a hibás bevallások kérdése, ami (a jelenlegi, különválasztott számlák tapasztalata szerint) az összes bevallás 10-15 százalékát teszi ki. Amíg nem tisztázódik, hogy az összevont adó- és járulékbefizetések egész pontosan hogyan tevődtek össze, addig a költségvetési szervek nem juthatnak a pénzükhöz, ami akár "átmeneti működésképtelenséget" is előidézhet a munkaerő-piaci alapnál vagy a társadalombiztosítónál – szól az érvelés.

  • kapcsolódó anyagok
ADÓZÁS