Az Európai Parlament illetékes szakbizottsága támogatta a határőrizeti rendszer reformjáról szóló javaslatot, amelyet az EP várhatóan első olvasatban fogad el mai (2005. június 22.) plenáris ülésén. A rendelet azt szeretné biztosítani, hogy a tagállamok a belső határok leépítésével egyidejűleg erősítsék a külső határok ellenőrzését. Az EP első alkalommal dönthet közösen a Tanáccsal a határőrizet, a vízumpolitika és az illegális bevándorlás területén.

A jogszabálytervezet számos szabályt vezet be, amely szigorúbbá és hatékonyabbá teszi a külső határokon folyó ellenőrzést. Itt mindenkinek – az EU-polgároknak is – be kellene mutatniuk dokumentumaikat. A határőrizeti szervek nemzeti és uniós adatbázisok alapján ellenőrizhetik, hogy a belépni kívánó személy nem jelent-e valós veszélyt a belbiztonságra. A harmadik országokból érkezők be- és kilépéskor útlevelükbe kötelezően pecsétet kapnak. Nekik be kell jelenteniük, hová tartanak és igazolniuk kell azt is, rendelkeznek-e az európai tartózkodásukhoz szükséges anyagi fedezettel.

A képviselők szeretnék, ha az új szabályozás kialakításánál azonos súllyal esne latba az ellenőrzési rendszer szigorítása és az egyéni jogok tiszteletben tartása.

A Parlament kezdeményezésére bekerült a jogszabályba egy, az ellenőrzések végrehajtásáról szóló rész, amely az emberi méltóság védelme érdekében külön szól arról, hogy tilos a nem, származás, vallás, fogyatékosság, kor, illetve szexuális orientáció szerinti megkülönböztetés. A jelentéstevő, Micheal Cashman (PES, UK) szerint véget kell vetni az „idegen kinézetű személyek” másokénál alaposabb ellenőrzésének is.

A képviselők más pontokon is erősítenék az egyéni jogok védelmét. A tagállamok így a jövőben csak akkor tagadhatják meg egy harmadik országból érkező személy beléptetését, ha ezt az előírott formában, pontosan és kellően megalapozottan indokolják. A visszautasítottaknak jogában áll majd fellebezni is a döntés ellen. A tagállamoknak emellett részletes statisztikát kell vezetniük a visszautasításokról, illetve azok okairól, és ezekről évente egyszer a Bizottságnak is be kell számolniuk. A jelentés arra is felszólítja a tagállamokat, hogy megfelelően tájékoztassák a harmadik országokból érkezőket arról, milyen dokumentumokat kell felmutatniuk a határon.

Háttér

Az amszterdami szerződés 1999-ben integrálta a schengeni rendszert az uniós joganyagba. Azóta hiányzott azonban a belső és külső határok kezelésére vonatkozó tiszta jogi háttér kialakítása.

Ez a rendelet a kihirdetésétől számított hat hónap múlva lép életbe. Területi hatálya kiterjed Izlandra, Norvégiára és Svájcra is. Nem terjed ki viszont Nagy-Britanniára és Írországra. Dániának külön kell ratifikálnia a jogszabályt. A rendelet új tagállamokra is vonatkozik majd, bár azok várhatóan csak 2007-ben csatlakoznak a schengeni rendszerhez.

Ez az első alkalom, hogy az Európai Parlament együttdöntési jogkörét gyakorolhatja ezen a területen. A 2004. novemberi Európai Tanács döntése értelmében ugyanis az EP 2005 januárjától ilyen jogosítvánnyal bír a határőrizet, a vízumpolitika és az illegális bevándorlás területén.

A javaslattal az előzetes háttértárgyalások során már a Tanács, a Bizottság és parlamenti pártok is egyetértettek.