ORTT: közszolgálati műsorokhoz méltatlan volt a Nap-kelte

2005.06.23. Jogi Fórum / ORTT

Az Országos Rádió és Televízió Testület Panaszbizottságának 1. sz. eljáró tanácsa állampolgári bejelentésre megvizsgálta a Magyar Televízió Rt. 2005. május 16-án sugárzott "Nap-kelte" c. műsorát. Panaszos beadványában a fiatalkorú roma fiúnak a buszon történő keresztülszúrásához és az azt követő antirasszista tüntetéshez kapcsolódó beszélgetés során használt gyűlölködő és parlagi kifejezéseket kifogásolta.

A Panaszbizottság 1. sz. eljáró tanácsa az alábbi egyhangú véleményt alakította ki:

A Panaszbizottság eljáró tanácsa egyetért a panaszos azon véleményével, hogy a műsorszám a műsorvezetés módja és az alkalmazott kérdezési technika miatt "közszolgálati műsorokhoz méltatlan" volt. A műsorvezető a műsor során több esetben tett kísérletet arra, hogy felületes és utóbb a tények által cáfolt prekoncepciókkal teli véleményét riportalanyára kényszerítse. Utóbbi - annak ellenére, hogy ő maga is az utóbb tévesnek bizonyult feltételezésekből kiindulva értelmezte az eseményt - a műsorvezető kísérleteinek sikeresen ellenállt és a műsorvezetőnél lényegesen alaposabb és szofisztikáltabb módon közelítette meg az esemény társadalmi okait és ezzel a műsorvezetés súlyosan kifogásolható módját némileg kompenzálni tudta.

A panasz azon részével, mely szerint a műsorban használt kifejezés ("fekete bakancsos, fehér cipőfűzős krapekok") "gyűlölködő" lenne, a Panaszbizottság eljáró tanácsa nem ért egyet. Az öltözködési sajátosságokra történő utalás nem több mint a szóban forgó társadalmi csoportok által tudatosan felvállalt, magukat a társadalom több tagjától emblematikusan megkülönböztető sajátosságnak a felidézése. A kizárólag a műsorvezető által használt "krapekok, pasasok" kifejezések pedig helyénvalónak ugyan nem tekinthetők egy közszolgálati műsorban, gyűlöletkeltésre azonban alkalmatlanok.

A Panaszbizottság eljáró tanácsa a konkrét panasz kapcsán szükségesnek tartja kifejezésre juttatni azon véleményét is, hogy a panaszbéli események kommunikálása az elektronikus médiákban elfogadhatatlan módon történt, különösen annak fényében, hogy utóbb bebizonyosodott, hogy a vezető műsorszolgáltatók szinte kivétel nélkül súlyosan prekoncepcionálták a történteket. A Panaszbizottság eljáró tanácsa tagjainak nincs tudomása arról, hogy ezért a dezinformációs eljárásért bármelyik vezető elektronikus médium utóbb megkövette volna a nyilvánosságot és a közvéleményt, noha erre, a tárgyszerűségre, mint törvényi alapkövetelményre tekintettel, a közszolgálati műsorszolgáltatók kötelesek lennének. Számukra példamutató lehetne a panaszbéli műsor riportalanyának magatartása, aki a tények nyilvánosságra kerülését követően az eseményekkel kapcsolatos közszerepléseit átértékelte.

  • kapcsolódó anyagok
MÉDIAJOG
GYŰLÖLETBESZÉD