Felmérés az Alkotmány francia és holland elutasításának okairól

Az Európai Unió további bővítése hátul kullog azon a listán, amely a francia és a holland szavazók az Alkotmány elutasítása melletti indokait sorolja - mutatta ki az Eurobarometer elemzése.

A tanulmány szerint a holland szavazók 6 százaléka a további bővítés miatt és 3 százaléka Törökország esetleges felvétele miatt szavazta le az Alkotmányt. Franciaországban ezen arányok fordított képet mutatnak. A bővítést 3 százalék, Törökország esetleges tagságát 6 százalék nevezte meg "nem" szavazatának indokaként.

Az Eurobarometer közvélemény kutatási adatai azt mutatják, hogy Hollandiában az Alkotmány elutasítása az információ hiányra (32%), a nemzeti szuverenitás elvesztésének félelmére (19%), és a kormány elutasítására (14%) vezethető vissza. A hollandok kétharmada (66%) gondolta úgy, hogy a "nemek" győzelme lehetőséget biztosítana az Alkotmány újratárgyalására, s ezzel a holland érdekek hatékonyabb védelmére is.

Franciaországban az Alkotmány elutasításának fő indoka a foglalkoztatás területén esetlegesen kialakuló negatív hatás (31%), azaz a lengyel vízszerelővel való riogatás volt. Az elutasítás további indokai között szerepelt, hogy az emberek úgy érezték, a francia gazdaság rossz helyzetben van (26%), és az Alkotmány gazdaságilag túl liberális. A franciák 62 százaléka gondolta úgy, hogy a nem szavazat az Alkotmány újratárgyalását jelentené, ami elősegítheti a szerződés "szociálisabbá" tételét.

Ugyanakkor politikusok retorikájából az tűnik ki, hogy a három héttel ezelőtti népszavazások Törökország és a Nyugat-Balkán jövőbeni tagsága miatt buktak el. Múlt héten éppen José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke jelentette ki, hogy idő szükséges Törökország helyzetének megvitatására, miután a népszavazások azt mutatják, hogy a francia és a holland szavazók a török tagságtól való félelmeik miatt mondtak nemet az Alkotmányra.

"Komolyan meg kell vitatnunk a választók Törökországgal kapcsolatos jelzését." - jelentette ki Barroso. Kiemelte, hogy a tárgyalás nyílt végű eljárás, ami nem feltétlen vezet tagsághoz. "A Tanács egyértelmű döntést hozott Törökországról, melynek értelmében október 3-án megkezdjük a tárgyalásokat, ám a folyamat nyílt végű."

Egyes német és francia politikusok a népszavazások után a bővítés lassítására szólítottak fel. Angela Merkel, a kancellári posztra is esélyes, német ellenzéki vezető egy interjúban kijelentette, hogy az EU "elérte integrációs képességének határait", míg Nicolas Sarkozy, francia belügyminiszter a bővítés felfüggesztését javasolta.

Május 29-én a franciák 55 százaléka, három nappal később a holland szavazók 61,9 százaléka utasította el az Alkotmányt.

  • kapcsolódó anyagok
EU-ALKOTMÁNY