Az ORTT Panaszbizottság soros elnökének beszámolója a 2005. év II. negyedévi munkájáról

2005.06.30. Jogi Fórum / ORTT

A most leköszönő Rauschenberger Péter elnöki beszámolóját közöljük a Kudlik-ügyről, a tanácselnökök üléseiről. A biztossgág új elnöke Dr. Izsák Péter lesz.

1. A Panaszbizottság közelmúltbeli tevékenységével kapcsolatban a közvéleményt leginkább foglalkoztató ügy kétségkívül az ún.
Kudlik-ügy volt, így erről szólunk először.

Mint köztudott, a 23-3-578/2005 ügyiratszámú panaszügyben, 2005. április 26-án született véleményében a Panaszbizottság eljáró tanácsa azt az egyhangú álláspontot fogalmazta meg, amely szerint összeegyeztethetetlen a médiatörvény szellemével, hogy az RTL Klub „Házon kívül” című politikai magazinműsorában, a Kudlik Júliával készült riportban a kérdező többször visszatért arra a kérdésre, hogy a riportalany hogyan jutott el addig a döntésig, hogy elvállalja a Fidesz egyes programjainak műsorvezetését, mi a viszonya a Fideszhez, illetve annak elnökéhez. Az eljáró tanács szerint „a kérdések tendenciája túlnőtt a természetes riporteri kíváncsiságon”, a riporter magatartása „megsértette a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvénynek a tárgyszerűségre és pártatlanságra vonatkozó alapelveit”.

Az eljáró tanács az ügyet ún. egyéb ügyként tárgyalta, az ügyben megfogalmazott nyilatkozata nem minősül közigazgatási határozatnak, hanem egy konkrét jogkövetkezmények nélküli vélemény, amellyel szemben nincs jogorvoslati lehetőség.
Az ügyben érintett riporter megkeresésére a MÚOSZ Etikai Bizottsága május 24-i ülésén szintén állást foglalt az ügyben, eszerint a műsorszolgáltató, illetve a riporter nem követett el hibát, „az ORTT Panaszbizottsága nyilatkozatával viszont megsértette a szabad véleménynyilvánításra vonatkozó, az Alkotmányban, valamint Sajtótörvényben biztosított alapvető állampolgári jogot”.
A Panaszbizottság rendkívül fontosnak tartja a munkájára érkező kritikai észrevételek, visszajelzések feldolgozását, a tanulságok leszűrését. Így az erre alkalmas fórumokon, az eljáró tanácsok elnökeiből álló tanácselnökök ülésén, június 15-én, majd a Panaszbizottság teljes ülésén, június 29-én, tárgyaltunk erről az ügyről is.

Tekintettel arra, hogy az ún. egyéb ügyekben az eljáró tanács nyilatkozatban megfogalmazott véleményével szemben jelenleg nincs lehetőség jogorvoslatra, természetesen a Panaszbizottság teljes ülése sem jogorvoslati fórum. Tekintettel továbbá arra, hogy a Panaszbizottság tagjai függetlenek, csak a törvénynek és a lelkiismeretüknek vannak alávetve, a Panaszbizottság egyetlen fórumának sincs alkotmányos lehetősége arra, hogy az eljáró tanács döntésén változtasson, vagy ilyen változtatást kezdeményezzen.
Mindezekre tekintettel a Panaszbizottság teljes ülése úgy foglalt állást, hogy az ügy érdemével kapcsolatban nem kíván nyilatkozatot kiadni.

Ez az ügy is ráirányítja azonban a figyelmet annak a helyzetnek a problematikus voltára, hogy egy hatósági szerepet is ellátó testület bizonyos esetekben olyan döntéseket hoz, amelyekkel szemben nincs mód jogorvoslatra. Ezért – tekintettel arra, hogy a Panaszbizottság ügyrendjét az Országos Rádió és Televízió Testület határozza meg –, a Panaszbizottság felajánlotta együttműködését az ORTT számára az ügyrend olyan értelmű módosítása érdekében, hogy a jövőben az ún. egyéb ügyekben hozott döntésekkel szemben is legyen jogorvoslati lehetőség. A Panaszbizottság erről konkrét, szövegszerű javaslatot készített, amit napokon belül a Testület elé terjesztünk.

2. A Panaszbizottság működésének ebben a negyedévben új eleme volt, hogy megkezdte a működését egy új, a panaszbizottsági munka minőségét és egységét szolgáló fórum, a tanácselnökök ülése. Ez a fórum a Panaszbizottság ügyrendjének legutóbbi módosítása értelmében jött létre. A feladata, hogy megvitassa azokat az ellentmondásokat, amelyeket a soros elnök észlel a Panaszbizottság működésében, így a megközelítőleg azonos tényállás esetén hozott, egymásnak ellentmondó határozatokat, a Testület által megváltoztatott, hatályon kívül helyezett határozatokat, illetve a panaszügyekben meghozott jogerős bírósági ítéleteket (Ügyrend, 6. §).

Miután a Panaszbizottság az egyes ügyeket sorsolással kijelölt, háromfős eljáró tanácsok útján bírálja el, a jogegység érdekében fontos a rendszeres konzultáció. A kezdeti tapasztalatok szerint ez a fórum alkalmas ennek a biztosítására, továbbá a Panaszbizottság munkájával kapcsolatos visszajelzések, ezen belül elsősorban a másodfokon, a Testület által hozott határozatokban testet öltő visszajelzések rendszeres feldolgozására.

3. A Panaszbizottság működésében korábban, elsősorban a Rádiózásról és Televíziózásról szóló 1996. évi I. törvényben szereplő nem teljesen pontos megfogalmazások miatt, észlelhető volt némi bizonytalanság abban a tekintetben, hogy a törvény 49.§ (1) bekezdésében leírt alaki feltételeknek pontosan mely esetekben kell a panasznak megfelelnie. A problémának a tanácselnökök ülése elé történt terjesztését követően a Panaszbizottság teljes ülése úgy foglalt állást, hogy a törvény 4. § (1) bekezdésében foglalt követelmények vélelmezett megsértése nyomán indult panaszügyekben alaki követelmény a panaszos érintettsége, továbbá, hogy a panaszos először a műsorszolgáltatóval, a hatóság közbeavatkozása nélkül kísérelje meg rendezni a kérdést, esélyt adva a műsorszolgáltatónak arra, hogy a panaszos felhívására önként orvosolja a sérelmet, amennyiben a panaszos felszólalásával egyetért – a 49. § (1) bekezdésében rögzített eljárásban és határidők szerint.

  • kapcsolódó anyagok
MÉDIAJOG
ORTT