Svájc lesz az EU „adószedője”

2005.07. 6. JogiForum.hu

Svájc az Európai Unió polgárai által bankjaiban elhelyezett pénzösszegek megadóztatására készül. A lépés azon törekvések része, melyeket a legendás pénzügyi központ a banki diszkréció igen szigorúan vett hagyományának megvédésére indított el.

Az EU korábban arra kérte Svájcot, hogy tegye hozzáférhetővé számára az uniós állampolgárokra vonatkozó pénzügyi adatokat. A kért lépések segítségével az EU-s állampolgárok adófizetést megkerülő magatartásának szabtak volna gátat. Az EU végül mégis megelégedett a svájci forrásadó bevezetésével.

A 2004-ben, tizenöt éves uniós tárgyalási folyamat eredményeként létrejövő megegyezés azonban még mindig több jogi kiskaput hagy nyitva.

Korlátozott hatáskör

Az egyezmény kizárólag az uniós állampolgárok által külföldön, befektetések egy megadott csoportján keresztül megszerzett és a svájci bankokban személyi számlán elhelyezett érdekeltségeket érinti.
Bármilyen egyéb jövedelem – legyen az részvényosztalék, biztosítási bevétel, tőkenyereség vagy kereskedelemből származó bevétel – kivételt képez a szabályozás alól.

A vállalatok nevén lévő számlák szintén mentességet élveznek az ellenőrzés alól, ami lehetővé teszi a természetes személyek számára, hogy a célnak megfelelő „fantomcégek” futtatásával egyszerűen kivonhassák megtakarításaikat a kötelezettség alól.
Az EU éppen ezért elismeri, hogy szélesítenie kellene az új adó hatáskörét. Az illetékesek ezen kívül távolabbi kitekintést fontolgatnak, megkísérelve további államok bevonását az egyezménybe.

„Tisztában vagyunk vele, hogy a megegyezésben részt vevő államok bankjai közül néhány már most Szingapúrba vagy Hongkongba „szökött”, és ott folytatja tevékenységeinek egy részét” - mondta Michel Aujean, az Európai Bizottság adópolitikai vezetője.

Hosszú vitafolyamat

A forrásadó bevezetetését az Európai Unió 2004 októberében, tizenöt éves vitafolyamat után elfogadott Megtakarítási irányelve eredményeként tartják számon.

A direktíva alapján a huszonöt EU-tagállam közül huszonkettő megosztja majd egymással a megtakarításokra vonatkozó információkat – mint a számlatulajdonosok neve vagy az érdekeltségek gyarapodása -, így lehetővé téve egymásnak, hogy külföldön is megadóztathassák állampolgáraik megtakarításait. Az Egyesült Királysághoz és Hollandiához tartozó négy terület, köztük a Kajmán-szigetek, ugyanígy tesz majd.

Három EU-tagállam – Ausztria, Belgium és Luxemburg – azonban nyereséges banki szektoraik védelme érdekében visszautasította az együttműködést.

Svájccal együtt tíz másik ország és terület (pl. Monaco és Jersey) döntött úgy, hogy a fenti intézkedések helyett július 1-jétől maga vet ki adót az uniós tagállamok képviseletében.

Az adókulcs tizenöt százalékról indul majd, 2008-ra eléri a húsz, 2011-re pedig a 35 százalékot – Svájc ugyanis már most ennyivel terheli saját állampolgárainak belföldön elért megtakarításait.
Az így megszerzett bevételek negyedét – saját költségeinek fedezésére - minden érintett állam megtartja majd, a fennmaradó részt pedig az érintett adózók anyaországainak utalják majd át.

A „City” védelme
A svájci bankárok elismerik, hogy a meglévő joghézagok lehetővé teszik, hogy az ügyfelek - megtakarításaikat a pénzügyi szakértők tanácsai alapján kezelve – kibújjanak az adófizetési kötelezettség alól.

Az összeurópai forrásadó gondolata először 1989-ben merült fel – akkor, amikor a kamatlábak, és így a potenciális adókulcsok is az egekbe szöktek -, azonban a londoni City bankjait védő brit kormány kemény ellenállásán meghiúsult.

A különböző kiskapuk és mentességek széles köre elsősorban az ezt követő uniós tárgyalási folyamat kínos elhúzódásának tudható be.

  • kapcsolódó anyagok
ADÓZÁS