Lenkovics Barnabás, az állampolgári jogok országgyűlési biztosa kezdeményezte, hogy a Széchenyi Kártya Hitelkonstrukció lebonyolításával megbízott KA-VOSZ Rt. vizsgálja felül diszkriminatív gyakorlatát, amely során az azonos megítélésű több száz adós közül két vállalkozó adatait – tartozásuk megemlítésével – nyilvánosságra hozta féloldalas sajtó hirdetésben, példa statuálás céljából.
Az ombudsman eljárásában azt vizsgálta, hogy a KA-VOSZ Rt. nyilvánosságra hozatali gyakorlata, az adósok ilyen formában történő megjelentetése megfelel-e az alkotmányos követelményeknek.
A Széchenyi Kártya 2002-es bevezetése óta 2005. március 1-ig körülbelül 32 500-ra tehető az átadott kártyák, tehát a megítélt hitelek száma. Ebből 1080 ügyfél nem teljesített szerződésszerűen. A szerződésszegés esetén alkalmazható eszköz a nyilvánosságra hozatal lehetősége is. A KA-VOSZ Rt. él is ezzel az eszközzel, hiszen a tartozást felhalmozó ügyfelekről a Széchenyi Kártya Hitelkonstrukció honlapján a „nem fizetők feketelistája” címen adóslistát tartanak nyilván, amely bármikor, bárki által megtekinthető. Az így megjelentetett adósok közül, a régebb óta és nagyobb összeggel tartozó, az együttműködéstől elzárkózó ügyfelek közül választották ki véletlenszerűen azt a kettőt – egy Fejér és egy Nógrád megyeit –, akiket a fél oldalas újsághirdetésekben megneveztek.
Az országgyűlési biztos rámutatott, hogy az Alkotmánybíróság abban az esetben engedte meg az azonos helyzetben lévő jogalanyok közötti különbségtételt, amennyiben a megkülönböztetésnek „kellő súlyú alkotmányos indoka”, illetve „tárgyilagos megítélés szerint ésszerű indoka” volt. A vizsgált esetben azonban Lenkovics Barnabás nem talált olyan indokot, amely alátámasztotta volna az újságban megjelentetett adósoknak a többi adóstól való megkülönböztetését. Az adósok homogén csoportjából történő kiemelésük azt a célt szolgálta, hogy az ő „pellengérre állításukkal”, „példa statuálással”, megrettentéssel ösztönözzék a többi tartozást felhalmozó vállalkozót a szerződésszerű teljesítésre. Ez az érv azonban nem tekinthető kellő súlyú alkotmányos indoknak. Ez a bánásmód az érintettekre nézve sértő, megalázó, sérti az emberi méltóságukat – mutatott rá az ombudsman.
Lenkovics Barnabás felhívta a KA-VOSZ Rt. figyelmét, hogy amennyiben továbbra is úgy ítéli meg, hogy az adósok nyilvánosságra hozatala előmozdítja a fizetési készséget és ezzel az eszközzel a későbbiek során is élni kíván, úgy a nyilvánosságra hozatalt egyenlő szempontok alapján, az alkotmányos elvek figyelembe vételével gyakorolja.
Az Alkotmány 70/A. §-ának értelmében az azonos helyzetben lévő személyeket, azonos bánásmódban kell részesíteni. Ebből következően vagy minden adóst egyenlőképpen nyilvánosságra kell hozni – akár a Széchenyi Kártya Hitelkonstrukció honlapjának adóslistáján, vagy egyéb nagyobb nyilvánosságú fórumon, akár az üzletszabályzatban megjelölt valamennyi fórumon –, vagy egyet sem. A közlés történhet egyszerre vagy csoportonként ütemezve, ABC rendben vagy sorsolás útján összeállított csoportokban és akár ismételhető is mindaddig, amíg az adós nem teljesít. Az egyes adósok között azonban kellő súlyú alkotmányos indok nélkül nem lehet megalázó módon különbséget tenni. Ellenkező esetben az eltérő bánásmód hátrányos megkülönböztetést, ezáltal az emberi méltóság sérelmét, azaz alkotmányos visszásságot okozhat.
