Bíróság előtt a Népszava államtitoksértéssel vádolt újságírója

2005.07.12. hvg.hu

A Fővárosi Bíróságon hétfőn megkezdődött a Népszava államtitoksértéssel vádolt újságírójának büntetőpere; a következő tárgyalási napot október 28-ára tűzte ki a bíró. Akkor hallgatják meg a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat szakértői intézetének igazságügyi okmányszakértőjét, aki a mostani alkalommal nem tudott megjelenni.

Bárándy Péter, a vádlott jogi képviselője megfontolásra javasolta a tárgyaláson, hogy titokszakértőt is hallgasson meg a bíróság, mivel többszöri nekifutásra sem sikerült tisztázni, hogy mi számít titoknak: egy konkrét ügy, az abban keletkezett irat vagy az ezen dokumentumokban szereplő adat.

A tárgyaláson a vádlott, a Népszavában Csík Rita néven publikáló Klucsik Margit nem ismerte el bűnösségét. Õ, valamint a lap - az ügyben korábban gyanúsított - felelős szerkesztője, Horváth István is arra helyezte a hangsúlyt, hogy nem azzal foglalkoztak, államtitok-e az ügy, hanem azzal, hogy valódi-e kiindulópontjuk, a szerkesztőségbe eljutott levél.

"Először fordult elő a rendszerváltás óta, hogy egy mélyen pártállami eredetű és pártállami szemléletű törvényt, amelyhez valamely okból nem tudott még hozzányúlni a törvényhozás, újságíró ellen alkalmaznak" - hangsúlyozta Haraszti Miklós, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet sajtószabadság-felelőse. Szerinte a demokráciákban ismeretlen felfogás, hogy nem csak a kiszivárogtatót, hanem az újságírót is felelősségre vonják.

A vád szerint az újságíró azzal követte el az államtitoksértést, hogy a Népszava tavaly május 24-25-26-i számaiban megjelent cikksorozatban közölt egy, a laphoz eljuttatott iratot és így annak államtitkot képező tartalma hozzáférhetővé vált illetéktelenek számára.

A Népszava inkriminált cikkeiben Sutka Sándor volt Hajdú-Bihar megyei főkapitánynak a megyei főügyész-helyetteshez írt levelét közölték, amely szerint a Debreceni Vagyonkezelő Rt. gazdálkodásával kapcsolatos nyomozás során felmerült Kósa Lajos debreceni polgármester bűnszervezetben való részvételének gyanúja. Az eljárást az Országos Rendőr-főkapitányság indította meg hivatalból, majd a Fővárosi Ügyészségi Nyomozó Hivatal saját hatáskörébe vonta.

Az eset kapcsán Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos vitatta, hogy jogszerű lenne az irat államtitokká minősítése. Sutka Sándor, a közölt levél szerzője tagadta annak létezését, több hatóság viszont megerősítette, hogy létezik, mi több, titkosságát is feloldották.

  • kapcsolódó anyagok
BÍRÓSÁG
BÜNTETŐELJÁRÁS
SAJTÓ
ADATVÉDELMI BIZTOS