A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) legújabb felmérése szerint amennyiben elmaradnak a reformok, úgy az eurózóna növekedése akár 2020-ig is a mostanihoz hasonlóan lassú maradhat.

A párizsi központú szervezet rendszeresen ad értékeléseket a 12 tagú eurózónáról. Legutóbbi felmérésük szerint az átlagos gazdasági növekedés a mostani szint felére eshet vissza a következő évtizedben, amennyiben az eurózóna döntéshozói tovább halogatják a szükséges reformok meghozatalát. A tanulmány szerint a szolgáltatóipari területeken még mindig túl nagy az egyes államok befolyása, így nem jöhet létre a szükséges integráció és a munkaerőpiac is túl merev és zárkózott ahhoz, hogy komolyan versenyképes lehessen.

A költségvetési praktikákról szólva az OECD elemzése megjegyzi: a nem megfelelő ösztönzés és a gyenge kontroll miatt fordulhatott elő több tagországban is, hogy durván megsértették a Maastricht-i kritériumokat, s a kormányzatoknak is nagyobb lelkesedéssel kellene támogatniuk a saját fiskális előirányzataikat.

AZ OECD véleménye szerint javítani kéne a gazdasági övezet innovációs keretszerződésein is, hogy ezzel is javítsák a térség növekedési lehetőségeit. Hasonló eredményre jutott keddi beszédében Gordon Brown, Nagy-Britannia pénzügyminisztere is, aki szerint az Európai Unió forrásait az oktatásra, fejleszésre és az egész életeen át tartó tanulásra kéne fókuszálni, mivel ebben az esetben az Unió talán képes lenne felvenni a versenyt az egyéb – elsősorban az olcsó munkaerő miatt vonzó – gazdasági övezetekkel. Az eurózóna húszmillió munkanélkülijének mintegy fele több mint egy éve képtelen állást találni.