Az Európai Bíróság előtt az iparűzési adó

2005.07.18. Magyar Hírlap Online / ng

Az Európai Bíróság folyamatban lévő ügyei közül több is van, amely hazánkat érinti: az olaszok nem törődnek bele a Tokaj név elvesztésébe, illetve kétséges az iparűzési adó jogalapja. Döntés várható még a légi utasok kártalanítási ügyében is.

Az Európai Bíróság ez év május 12-én eldöntötte a Tokaj-ügyet, amikor a magyar termőhely javára ítélt. A történetnek azonban még nincs vége, az olasz állam és az olasz bortermelők azt kérik a bíróságtól, hogy semmisítse meg azt a rendelkezést, amely 2007. április elsejétől megtiltja a Tocai friulano elnevezés használatát.

Terítéken van a magyar iparűzési adó is. A Komárom-Esztergom Megyei Bíróság egy közigazgatási határozat felülvizsgálata iránt indított perben kezdeményezett előzetes döntéshozatali eljárást ez év áprilisában. (Ilyen eljárást a nemzeti és a közösségi jog összeütközésekor folytatnak le.) Mivel rendkívül friss ügyről van szó, melynek összefoglalója még a bíróság hivatalos lapjában sem jelent meg, ezért jelenleg csak minimális tájékoztatást adnak róla az illetékesek. Az biztos, hogy a kérdések a magyar iparűzési adóra vonatkoznak, és azt is vizsgálják, hogy az milyen viszonyban van az áfára vonatkozó uniós irányelvvel.

A magyar ügyhöz nagyon hasonló az egyik olasz adónem esete. A hatodik áfairányelv kimondja, a tagállamokban tilos ezenkívül más forgalmi típusú adót kivetni, csak olyat, amelynek a nyereség az alapja. Ennek ellenére Olaszországban bevezettek egy olyan regionális adófajtát (ez az úgynevezett IRAP), amelynél a termelés, illetve a forgalmazás egyes fázisaiban a hozzáadott érték minősül adóalapnak. Így felvetődik a kérdés, hogy itt esetleg egy forgalmi típusú adóról van szó. Az Európai Bíróság főtanácsnoka egy március 17-én kiadott véleményében az IRAP-ot a hatodik áfairányelvvel ellentétes forgalmi típusú adónak minősítette.

A légi utasok kártalanításának ügyével kapcsolatban egy angol bíróság kért előzetes döntéshozatali eljárást, miután a brit légitársaságok kifogásolták az uniós szabályozást. Az Európai Bizottság javaslatára ugyanis tavaly az Európai Unió elfogadta a légi utasok jogait megszilárdító új jogszabályát, amely 2005. február 17-én lépett életbe. Az új rendelkezés lehetőséget ad arra, hogy az európai légitársaságok utasai emelt összegű kompenzációt kérhetnek az adott légitársaságtól, ha érvényes jegyük ellenére – a nagyon gyakran alkalmazott "túlfoglalási" gyakorlat következtében – nem jutnának fel járatukra.

Nem véletlenül támadják a légitársaságok a szabályozást: a kártalanítás összege (a jegy árának hét napon belüli visszatérítésén felül) 1500 kilométeres vagy rövidebb út esetén 250 euró (62500 forint) ; 1500 kilométer felett pedig négyszáz és hatszáz euró között mozog. A későbbi légi járatra várakozás alatt az utasok ellátásáról gondoskodni kell. A visszautasított beszállásnál általában az utasokat teljes kártalanítás illeti meg akkor is, ha a járatukat törölték, ez alól rendkívüli körülmények (szélsőséges időjárás) adhatnak felmentést.

  • kapcsolódó anyagok
EURÓPAI UNIÓ BÍRÓSÁGA
IPARŰZÉSI ADÓ