Megszűnt a nagybefektetők adókedvezménye?

2005.07.20. hvg.hu

A kormány június végén elfogadott, a fejlesztési adókedvezmény igénybevételének szabályait módosító rendelete a legnagyobb magyarországi befektetőknek szánt kedvezményt olyan feltételekhez köti, amelyek a cégek többsége számára gyakorlatilag vállalhatatlanok.

Az új szabályozás – többek között – előírja, hogy a kérelem benyújtásának napjától kezdődően az adókedvezmény érvényesítésének adóéveiben, de legkevesebb a beruházás üzembe helyezését követő öt évben (feltéve, hogy az adókedvezményt az adózó rövidebb idő alatt felhasználta) a társaságnak nem lehet 5 millió forintot meghaladó összegű, az állami vagy önkormányzati adóhatóság által jogerős határozatban megállapított adóhiánya, illetve építésügyi hatóság sem kötelezhette a társaságot építésügyi bírság megfizetésére.

Tekintve, hogy fejlesztési adókedvezményt legkevesebb 100 millió, de az esetek döntő többségében 1 vagy 3 milliárd forintos beruházással lehet kérelmezni, a módosított jogszabály pontosan az olyan társaságokat sújtja, amelyeknél 5 millió forint adóhiány a működés volumenét tekintve elenyészően alacsony összegnek számít - írja a hvg.hu-hoz eljuttatott elemzésében az Ernst & Young tanácsadó cég.

Egy vállalat felelős pénzügyi vezetőjeként azt felvállalni, hogy az elkövetkező akár 14 évben (ez a benyújtást követő igénybevételi időszak maximuma) nem lesz a társaság adminisztrációjában olyan tévesztés, amely 5 millió forint adóhiányhoz, vagy építési bírság kiszabásához vezetne – az Ernst & Young szerint – meglehetősen meggondolatlan dolog.

A jelenlegi szabályok alapján tehát egyszerűen nem ajánlott adókedvezményt igénybe venni, hiszen jogosulatlan igénybevétel esetén annak összegét késedelmi kamattal növelten kell visszafizetni, amely az évek során folyamatosan halmozódik - fogalmaznak a cég adószakértői.

Ennélfogva egyenes következmény, hogy a fejlesztési adókedvezmény, mint lehetőség – kevés kivételtől eltekintve – lényegében megszűnt, Magyarország pedig komoly hátrányba került a beruházásokért folytatott versenyben a szomszédos államokkal szemben, ahol a szabályozás nem ilyen szigorú - teszi hozzá az elemzés.

Így amellett, hogy a jogalkotói szándék alapvetően támogatható, vagyis olyan adózók jussanak többletjogosultsághoz, amelyek az adózás tekintetében egyébként is megbízhatók, a szigorítással egyszerűen a stratégiai célok elérését lehetetlenítették el. Ha a beruházások elősegítése, a versenyképesség növelése továbbra is kiemelt cél, akkor a szabály gyors, visszamenőleges hatállyal történő megszüntetése elengedhetetlen - véli az Ernst & Young.

  • kapcsolódó anyagok
ADÓZÁS