A brit közszféra vezetőinek el kell gondolkodniuk az e-kormányzati csatornáknak az üzleti ügyek terén való kötelezővé tételének lehetőségén, vagy legalábbis az állampolgári érdeklődést ösztönző kezdeményezések biztosításán – derül ki a Work Foundation gazdasági kutatóiroda legújabb tanulmányából.

Míg az e-szolgáltatásoknak a teljes szektorra vonatkozó kötelezővé tétele egyelőre célszerűtlen lenne, a magánszektor – főleg a nagyobb vállalatok – és a kormányzat közötti ügyintézést on-line útra kellene terelni – állítja a Work Foundation.

A kutatóiroda jelentésében azt állítja, hogy az olcsóbb on-line csatornák használatának erősítéséhez a közszolgáltatóknak jelentősen meg kell változtatniuk a közgondolkodást. Ehhez szintén szükségük van annak felmérésére, hogy a különböző csoportok hogyan vélekednek az információs kommunikációs technológiákról (ICT), az új szolgáltatások kidolgozásánál pedig ezekre az információkra is tekintettel kell lenniük.

A Work Foundation szerint az ICT alkalmazása a fiatalok számára főleg szöveges üzenetekben, az idősebbek számára telefonos szolgáltatásokban nyilvánulna meg. Az iroda viszont az ezeknél is költséghatékonyabb on-line szolgáltatások fellendítését tekinti a következő kihívásnak, a minőség és a beruházások fejlesztése mellett.

Az ezerfős mintán végzett kutatásból kiderül, hogy az e-szolgáltatások mely jellemzőire érdemes fókuszálni, ezek: biztonság, megbízhatóság, hitelesség, igazságosság, univerzalitás, hatékonyság, rugalmasság és legfőképp gyakorlatiasság.

Az egyszerű felhasználói felületek szintén fontosak – állítják a tanulmány szerzői, akik szerint a felismerhetőség miatt is előnyös lenne, ha az összes kormányzati weboldal ugyanazzal a dizájnnal futna.
Azok a szolgáltatások, melyeknél a felhasználók túlnyomó többsége rendelkezik internet-hozzáféréssel (pl. adóhatóság), bevezetőként és tapasztalatforrásként szolgálhatnak a további e-szolgáltatások igénybevételének népszerűsítéséhez.

A jelentés a következő fontos ajánlásokat tartalmazza:

  • Felhasználói igények: a szolgáltatások sokféleségének igény szerinti biztosítása, lehetőség szerint az olcsóbb megoldások támogatása és használata
  • az aktív állampolgári közreműködést lehetővé tevő és támogató szolgáltatások megfelelő eszközökkel való ellátása, és a stratégiát támogató közvetítők alkalmazása.
  • az állampolgárok számára hozzáférhető internetes kormányzati portál funkcióinak bővítése: közös navigációs rendszer, lapformátum és stílus; ennek kialakításához a rendszeres tesztelés ugyanúgy szükséges, mint a hozzáértő segítő személyzet
  • Pénzügyi megbízhatóság: minden tranzakció rendelkezzen tiszta, nyomon követhető könyveléssel
  • Adatvédelem: társadalmi párbeszéd kezdeményezése az adatvédelemről és –megosztásról; különleges hangsúlyt fektetni azokra a területekre, ahol az adatmegosztás a legtöbb gonddal jár majd, adatvédelmi garanciák biztosítása a technológiában
  • A kommunikáció fejlesztése: amennyiben létezik választási lehetőség, a ’választás’ fogalmának tisztázása, annak korlátai és következményei
  • Hozzáértő személyzet: az egyéni ügyfelek számára kidolgozandó szolgáltatások körében a szolgáltató személyzetnek tisztában kell lennie a szolgáltatás változásaival, az infokommunikációs technológiák hatásával; feljogosítva kell érezniük magukat a szolgáltatás fejlesztésével kapcsolatos döntések meghozására