Csak az alkotmánybíróság álla német választások útjában

2005.07.26. Magyar Hírlap

Általános egyetértés fogadta Horst Köhler bejelentését: a német államfő feloszlatta a parlamentet, és szeptember 18-ra kiírta az előre hozott választásokat. Most minden befolyásos politikai erő azon dolgozik, hogy a voksolás megtartását ne akadályozhassa meg az alkotmánybíróság.

Kereszténydemokraták, szociáldemokraták, volt kommunisták, szakszervezeti és ipari vezetők egyaránt támogatják Horst Köhler államfőt, aki csütörtök este minden idők egyik legtömörebb beszédét mondta el az ország nyilvánossága előtt. A lényeget már az első mondatba belefoglalta: "Ma feloszlattam a parlamentet, és szeptember 18-ra új választásokat írtam ki" – mondta. Az indok: "Úgy látom, a jelenlegi helyzetben rendkívüli kihívásokkal néz szembe a nemzet, félelmetes nemzetközi gazdasági versenyben kell helytállnunk, miközben milliónyi ember van munka nélkül, nem születik elég gyerek, a társadalom pedig öregszik." Köhler szerint ezért nagyszabású reformokat kell megvalósítani, amihez azonban egy kormánynak megfelelő társadalmi támogatottságra van szüksége. "Gerhard Schröder úgy véli, hogy kormányával szemben megingott a társadalom bizalma, ezért döntsön a nép. Az ő kezükben van az ország sorsa, az előrehozott választások alapján alakuljon kormány Németországban" – indokolta a német demokrácia történetében szokatlan döntését Köhler.

Egyenlő erőviszonyok

A pártvezetők – Gerhard Schröder, Angela Merkel, Edmund Stoiber, valamint a kisebb pártok irányítói – mindannyian egyetértenek az államfő döntésével. Köhler bátorságát dicsérték a szakszervezetek és konkurenseik, a munkaadók érdekképviselői is. Mindazonáltal a Köhlernek címzett dicséretek valójában Schröder kancellárt illetik, hiszen ő találta ki ezt a forgatókönyvet, miután szociáldemokrata pártja komoly vereséget szenvedett a legutóbb tartott három tartományi választáson. Schröder előre menekült, miután nyilvánvalóvá lett számára, hogy nincs más esélye, mint 19-re lapot kérni.

A legújabb közvélemény-kutatási eredmények mindenképpen őt igazolják: a keresztény pártok előnye ugyanis vészesen fogy a szociáldemokratákkal szemben. Kezd kiegyenlítetté válni a helyzet, ebből pedig szinte egyenes út vezethet a nagykoalícióhoz, amelynek esélyét csak növeli, hogy időközben fantasztikus gyorsasággal "felnőtt" egy épphogy megszületett radikálisan baloldali párttömörülés, amely az előrejelzések szerint mind a keresztény, mind a szociáldemokrata pártoktól egyformán viszi el a voksokat, sok ingadozó választó bizalmát is elnyerve. Az ARD közszolgálati televízió megrendelésére készített felmérés szerint a Gregor Gysi és Oskar Lafontaine vezette PDS a szavazatok 12 százalékát kapná, ha ma lennének a választások. A konzervatív ellenzék (CDU/CSU) 42, szövetségesük, a Szabad Demokrata Párt (FDP) hét százalékra számíthat, míg Schröder SPD-jét a szavazók 27, a zöldeket kilenc százaléka választaná.

Alkotmányos aggályok

Az előre hozott választások megtartásában azonban még senki nem lehet teljesen biztos. Werner Schulz zöldpárti és Jelena Hoffman szociáldemokrata képviselő egy sor jogász támogatását élvezve ugyanis arra készül, hogy megóvja az "egész színjátékot" az alkotmánybíróságnál. Schulz szerint ha minden megy tovább a maga útján, az azt jelentené, hogy mostantól gondol egyet a kancellár, és – ahelyett, hogy lemondana – kikényszerítheti az előre hozott választásokat. A lapunk által megkérdezett két német alkotmányjogász, Volker Epping és Christian Pestalozza egyaránt úgy véli, hogy egy jogállamban az alkotmánybíróságon nem menne át Köhler döntése. "Nem igaz ugyanis, hogy kaotikussá váltak a törvényhozási viszonyok. Nem igaz, hogy szembenáll egymással a parlament két háza. Tényszerűen igazolható, hogy az utóbbi időben a kormány az összes törvényjavaslatát el tudta fogadtatni" – mondta az MH-nak Epping. Ennek ellenére a németországi közélet egésze, beleértve a vezető jogászokat, úgy véli, hogy az alkotmánybíróság áment mond Köhler döntésére, mert ezt várják el tőle. Ha mégsem, annak sokkal súlyosabb következményei lehetnek Németország megítélésére nézve, mint "holmi alkotmányos megfontolásoknak".

  • kapcsolódó anyagok
KÜLFÖLDI KORMÁNYZATOK
VÁLASZTÁS