Filmtörvény felejtve, földalap halasztva, médiaügy jegelve

2001.06.15. Népszabadság

Jóllehet a kormány tavaszi jogalkotási programjában 47 törvény elfogadását kérte az Országgyűléstől, több nagy fontosságú jogszabály megalkotása elmaradt vagy őszre halasztódik.

Az Országgyűlés kedden fejezi be első féléves munkáját. Csak részben sikerült teljesíteni a kormány tavaszi jogalkotási programját. A kabinet eredetileg 47 törvény elfogadását tervezte, de ebből több mint tízet be sem nyújtott az Országgyűlésnek. A beterjesztett javaslatok között pedig van jó néhány, amelynek elfogadása őszre halasztódik. A késedelmet egyrészt a koalíción belüli viták, másrészt az ellenzékkel való megegyezés hiánya magyarázza. Megszülettek ugyanakkor olyan nagy fontosságú jogszabályok, mint például az új köztisztviselői törvény, az elektronikus aláírásról szóló jogszabály, az egységes hírközlési törvény. Megkezdődhet a Honvédelmi Minisztérium és a Honvéd Vezérkar integrációja is az elfogadott törvény alapján, a jövő héten pedig várhatóan véglegesítik a státustörvényt.

A kormány több mint két éve ígéri, de a mai napig nem véglegesítette a Nemzeti Földalap létrehozásáról szóló javaslatot, pedig Orbán Viktor miniszterelnök tavaly még a birtokrendezést tartotta a tavaszi ülésszak egyik legfontosabb teendőjének. Ezt a határidőt a kormányfő nemrégiben őszre módosította. Az egymillió hektárt felölelő földalapra azért volna szükség, hogy megkezdődhessen a földbirtok-koncentráció, valamint a kedvezőtlen adottságú területek cseréje. Sokáig az akadályozta a törvényjavaslat elkészítését, hogy a Fidesz, az FKGP és az MDF nem tudott megállapodni a földalap felügyeletében. Torgyán József vidékfejlesztési miniszter lemondása után azonban nyilvánvaló, hogy a földalapot a kancellária fogja felügyelni.

A földalaphoz hasonlóan a kormány bár ígérte, de nem készítette el a szövetkezeti hitelintézetekről, az ÁPV Rt. megszüntetéséről szóló javaslatot, az államháztartási törvény átfogó módosítását, a filmről, az ifjúsági intézményrendszer átalakításáról szóló előterjesztést.

Már a tavalyi jogalkotási programban is szerepelt az Alkotmánybíróságról szóló törvény módosítása, de a koalíció és az ellenzék közötti koncepcionális viták miatt a parlament meg sem kezdte a kétharmados támogatottságot igénylő javaslat tárgyalását. A szocialisták ugyanis többek közt elfogadhatatlannak tartják, hogy az AB elnökét az Országgyűlés, és ne a bírók maguk közül válasszák. A csonka médiakuratóriumok miatti éles politikai vita akadályozza a médiatörvény uniós jogharmonizációját is, mert a szocialisták a csak kormánypárti jelöltekből álló médiatestületek létrehozása miatt nem járulnak hozzá a kétharmados jogszabály módosításához.