A képviselők nem szabályoznák uniós szinten a napon végzett munkát

A képviselők a természetes sugárzástól, azaz a napfénytől való védelem szabályozását nem egységesítenék uniós szinten, azt a tagállamokra bíznák. Az Európai Bizottság ugyanakkor sem az egész jogszabálytervezet elutasítását, sem a természetes sugárzásokra vonatkozó szabályok törlését, sem ez utóbbiak tagállami hatáskörbe utalását nem tudja elfogadni.

Az Õry Csaba által beterjesztett jelentés a természetes vagy mesterséges sugárzásnak kitett munkavállalók egészségének és biztonságának védelméről szól. A tervezett jogszabálynak a napsugárzástól való védelemről szóló része sok vitát és - mindenekelőtt Németországban - jelentős médiaérdeklődést váltott ki.

Az EP egy jelentős ponton szállt vitába a tanácsi közös állásponttal. A képviselők ugyanis úgy vélték, nem az uniós szerveknek, hanem inkább a tagállami hatóságoknak kellene rendelkezniük arról, hogyan gondoskodjanak a munkaadók a napon dolgozók szemének, bőrének védelméről. Az ennél szigorúbb tanácsi javaslat szerint a munkaadóknak nem csupán elemezniük kellene a kockázatokat, hanem cselekvési tervet is kellene készíteniük azok kivédésére.

Az EP egyetértett viszont azzal, hogy a mesterséges forrásból érkező sugárzások esetében a közösségi szintű szabályozás a legmegfelelőbb. A lézersugárzás esetében például a tanácsi javaslat részletesen felsorolja azokat az intézkedéseket, amelyek csökkenthetik a dolgozók egészségügyi károsodásának veszélyét (a sugárzás csökkentése különféle munkamódszerekkel, a sugárzásban történő munkavégzés idejének és a sugárzás intenzitásának korlátozása, a munkahelyek speciális kialakítása stb.).

Õry Csaba a szeptember 6-ai plenáris vitában azt mondta, a jogszabály alapját egy 1989-ben megszületett keretirányelv jelenti, amely „általános kötelezettségként írja elő a munkáltató számára, hogy a munkavállalók egészségének és biztonságának megőrzése érdekében mérje fel az összes lehetséges kockázatot, amely munkahelyi tevékenység végzése során káros hatással lehet a munkavállalók egészségére”. Később különvették a fizikai hatások szabályozását, ezt pedig négy részre bontották - tette hozzá Õry, aki ezek közül az optikai sugárzásokról készített jelentést.

A plenáris ülésen Õry Csaba azt mondta, a napsugárzás, tehát a természetes forrásból eredő sugárzás kérdésében „a szubszidiaritás jegyében” kompromisszum született, „amelynek lényege, hogy a napsugárzásra vonatkozó nagyon eltérő körülmények okán célszerű a részletes szabályokat és a konkrét teendőket tagállami szinten megfogalmazni”.

A képviselő szerint „nyilvánvaló, hogy más a helyzet Svédországban vagy Görögországban, Spanyolországban vagy Németországban; mások a hagyományok, más a kultúra, ésszerű tehát lehetőséget hagyni az egyes országoknak arra, hogy maguk szabják meg a munkáltatóktól elvárható felelősséget”.

  • kapcsolódó anyagok
MUNKAJOG