A pártok is csak a szerkesztett felvételt láttatnák a tévénézőkkel

2005.09.14. Magyar Hírlap Online

Kifoghatja a szelet a parlamenti közvetítések gyakorlatát az Alkotmánybíróság előtt megtámadó médiumok vitorlájából egy mai négypárti egyeztetés. A frakciók, egyetértenek egy olyan passzus megalkotásában, amely színleg feloldhatja a mostani, médiatörvényt sértő helyzetet.

A parlamenti közvetítések kérdését tisztázó négypárti egyeztetésre hívta mára a frakciókat Szili Katalin házelnök. A Magyar Újságírók Országos Szövetsége (MÚOSZ) és öt kereskedelmi médium nyár elején az Alkotmánybírósághoz fordult az Országgyűlés elnökének korábbi rendelete miatt, ami arra hivatkozva tiltotta ki a kereskedelmi tévék kameráit a parlament folyosóiról, hogy az Országgyűlés üléseiről kizárólag az Országgyűlés Hivatala által működtetett, zárt láncú televíziós hálózat képei alapján adhatnak tájékoztatást.

Az RTL, a Tv2, az ATV, a Hír Tv és a Független Hírügynökség szerint a sajtószabadság alkotmányos alapelve sérül, ha az ülésekről nem készíthetnek saját felvételeket, az Országgyűlés belső műsorirodája által rögzített képek alapján ugyanis szerintük nem kap a néző teljes képet a képviselőkről. Mivel a hivatalos képek mindig csak az éppen felszólaló képviselőt mutatják, a zártláncú rendszerből továbbított felvétel alapján a nézők a bírálat szerint nem láthatják, milyen foghíjas padsorokkal ülésezik néha a Ház, és nem láthatják a szerkesztett adásban a rendbontó, bekiabáló honatyákat sem.

A médiumok szerint a jelenlegi gyakorlattal a médiatörvényt is megsérti a parlament, az 1996-os jogszabály ugyanis egy évet adott a jogalkotóknak a közvetítésekre vonatkozó szabályozás elkészítésére, ám ez a mai napig nem történt meg. A közvetítési rendet elvileg a házszabály mellékleteként kellett volna elkészíteni, a néhány paragrafusnyi anyag azonban csak 2003-ra, az új házszabály részeként került elfogadásközelbe, de az előíráscsomag egy más pontján kialakult vita miatt végül az egészet sutba dobták a frakciók.

Bár a kifogásolt (és jogos) hiányosságot várhatóan az Alkotmánybíróság döntése előtt, sőt talán heteken belül orvosolja a parlament, az elfogadandó házszabálymelléklet nem oldja meg a kereskedelmi adók aggályait. A tervezet az MH értesülései szerint ugyanis mindössze annyit rögzítene, hogy a közvetítési gyakorlat részleteiről az ügyrendi bizottságnak kell dönteni. Ha tehát valakinek továbbra is baja lenne a zártláncú adás kizárólagosságával, a testülethez kellene fordulnia, a frakciók azonban borítékolhatóan elutasítanák a változtatást. A pártok között értesüléseink szerint korában is egyetértés volt abban, hogy nem jogos a kereskedelmi adók követelése.

Nyilvánvalóan egyiküknek sem érdeke ugyanis, hogy a mostani, szerkesztett adással szemben a valós helyzetet, vagyis ásítozó, újságot olvasó képviselőket vagy üres széksorokat láthassanak a nézők a képernyőn.

  • kapcsolódó anyagok
ORSZÁGHÁZ