A munkaerő áramlás vizsgálatára felállított munkacsoport megkezdte a 2004-es csatlakozás óta eltelt időszak elemzését, melynek célja, hogy a statisztikák és a tapasztalatok alapján jelentést készítsenek a korlátozások hatásairól. Az Európai Bizottság a jelentést januárban teszi le a Tanács asztalára.
Azt a lehetőséget, hogy egy tagállam állampolgára egy másik tagállamban szabadon, az adott tagállam munkavállalóival azonos feltételek mellett vállaljon munkát, a közösségi jog biztosítja. A csatlakozási tárgyalások folyamán azonban a tizenötök kérték, hogy az új tagállamok állampolgárai számára egy bizonyos ideig még ne kelljen biztosítaniuk ezt a lehetőséget.
A csatlakozási tárgyalásokon született megállapodások alapján a Csatlakozási szerződésben rögzített módon a tizenötök az új tagállamokkal szemben a csatlakozást követő átmeneti időszakban nem a közösségi jogot, hanem nemzeti szabályozásukat alkalmazzák. Ez az átmeneti időszak legfeljebb hét évig tarthat, 2+3+2 éves szakaszolás szerint.
A csatlakozást követő első két évben valamennyi régi tagállam a saját nemzeti jogszabályai szerint engedélyezi a csatlakozó országok állampolgárainak munkavállalását. Nemzeti jogszabályai keretében saját döntése szerint akár engedélymentessé is teheti a munkavállalást, hasonlóan a közösségi jog szabályaihoz, akár korlátozásokat is fenntarthat. Amennyiben a két év lejárta előtt (2006. április 30-ig) nem jelzi a tagállam, hogy a magyar állampolgárokkal szemben továbbra is fenn akar tartani a szabad munkavállalástól eltérő szabályokat, úgy a harmadik évtől (2006. május 1-től) az adott ország és Magyarország viszonylatában automatikusan a teljesen szabad munkavállalást biztosító közösségi jogszabályok lépnek életbe.
Az ötödik év végét követően a hetedik év végéig a szabad munkavállalástól eltérő szabályokat csak akkor alkalmazhatják a tizenötök, ha igazolható, hogy a közösségi jog alkalmazása, azaz az új tagállamokból érkező munkavállalók korlátozásmentes beáramlása, munkaerő-piaci zavarokat okozna.
Az Európai Bizottság szerint az EU kormányainak meg kellene szüntetnie a kelet-európai munkaerő Nyugat-Európába történő mozgását korlátozó intézkedéseket. A Bizottság szerint csak csekély számú munkavállaló került át a tíz volt közép-és kelet-európai országból az EU nyugati tagországaiba, szemben azokkal a jóslatokkal, amelyek tömeges munkaerőmozgást vetítettek előre.
“Az Európai Unió négy szabadságjoga közül az egyik a szabad munkavállaláshoz való jog ” – hangsúlyozta Vlagyimir Spidla munkaügyi biztos, aki arra szólította fel a tagországokat, vizsgálják meg a munkaerőmozgást korlátozó átmeneti időszak megszüntetésének lehetőségét.
