Adok-kapokkal indult a parlamenti adócsata

2005.09.20. Magyar Hírlap Online / F. Szabó Emese

Nőtt! Csökkent! Mármint az adóterhelés. Belelóg! Nem lóg bele! Mármint az átlagbér a felső kulcsba. Nagyjából így összegezhető a tegnapi adótörvények generálta parlamenti vita. Pedig nagy vonalakban már ismertetett tervezetet terjesztett be a kormány.

Gyurcsány Ferenc egy ideig még biztosan nem lesz elégedett. Tegnap parlamenti beszédében ugyanis azt mondta: addig nem lehet nyugodt, amíg egy családban vagy cipőt vesznek a gyereknek, vagy szakkörre íratják a csemetét. Ezután elmodta, hány százalékra csökken a személyi jövedelemadó-terhelés, mennyivel nő a családi pótlék. Emellett örömét fejezte ki, hogy luxusadót kell fizetnie, mert ez így igazságos.

Varga Mihály az elmúlt időszak adóemeléseit – cégautóadó, cégbejegyzési illeték – sorolta. Kuncze Gábor szerint igen nehéz helyzetben volt Varga Mihály, mert adónövekedésről kellett beszélnie és nem csökkentésről. Herényi Károly hiányolta a költségvetés sarokszámait, és közölte: a száznapos programokkal rossz pályára került a gazdaság. Szerinte egy harmadik adókulcsot is be kellene vezetni a nagyon magas jövedelműeknek. (Az ötletet tavaly nem sikerült átvinnie a kormánynak a parlamentben, mert az SZDSZ végül leszavazta.) Összegezve: a kormány tegnap, még épp időben benyújtotta az adótörvényeket.

Személyi jövedelemadó

A jövedelemadózás a nyáron megismert elképzelések szerint alakul. Jövőre 36 százalékra mérséklődik a felső kulcs, a sávhatár pedig 1,55 millió forint lesz. Ez utóbbi évente folyamatosan kitolódik, 2010-re pedig már hárommillió forint lesz. Az adó kulcsai a jelenlegi elképzelések szerint nem változnak, vagyis a 18 és 36 százalékos kombináció megmarad.

Gyurcsány Ferenc miniszterelnöki felszólalásában – amellett hogy java részében nem az adókról szólt – megemlékezett arról, hogy míg 1998-tól 2002-ig az átlagos adóterhelés 21,2-ről 26 százalékra nőtt, addig ebben a ciklusban folyamatosan csökkent, jövőre már csak 20,8 százalék lesz.

Erre Varga Mihály volt pénzügyminiszter így reagált: tarthatatlan, hogy az átlagbér még mindig belelóg a felső, 38 százalékos adókulcsba, s ez jövőre, a 36 százalékra csökkentett kulcsnál sem lesz másképp.

Tavaly az átlagbér évi 1,36 millió forint volt (a személyi jövedelemadó-bevallások alapján számolt APEH-kimutatás szerint), a felső kulcs pedig 1,5 millió forintnál lép be – mondta Veres János pénzügyminiszter a kormányszóvivői tájékoztatón.

Forgalmi adó

A benzin miatt előrehozott öt százalékpontos áfacsökkentés mellett nem lesz több érdemi változás. A kormány valószínűleg vesztésre állt az állami támogatások áfaarányosítása ügyében, legalábbis erre utal a módosítás. Eddig az volt az elv, hogy az állami támogatások után nem lehetett visszaigényelni az áfát például egy beruházás esetén. Ez mellesleg elég logikus, mert ha az ajándékba kapott pénzből az állam még áfa-visszaigénylés formájában is juttat, akkor a támogatás mértéke végeredményben 125 százalék. Ez jövőre ismét ennyi lesz, mert az unió szerint aggályos a visszaigénylési tilalom.

Társasági adó

Komolyabb változtatást nem tervez a kormány a társasági adóval kapcsolatban. Első pillantásra adócsökkentést jelent az ötmillió forint éves bevétel alatt teljesítő cégek számára, hogy tíz százalék adót kell fizetniük. De csak akkor, ha az alkalmazottakat legalább a minimálbér kétszeresére jelentik be. Ha tehát pillanatnyilag 57 ezer forint után fizeti a munkáltató a terheket, akkor jövőre már (minimálbér-emelés nélkül) kétszer ennyi után kell közterheket leróni a tízszázalékos társasági adó reményében.

Jövedéki adó

A jövedéki adó – az üzemanyagokat és a bort leszámítva – emelkedik jövőre. Az áfacsökkentés arányában az alkoholos italok jövedéki adója nő, vagyis a csökkenést – elvileg – nem érzi meg a vásárló. (Hasonló a helyzet a regisztrációs adónál.) A cigarettáért viszont majdnem hét százalékkal kell többet fizetni. Hasonló módon többe kerül majd a vágott és a pipadohány is.

Járulékok

Két év múlva tervezi a kormány a társadalombiztosítási járulék három-, majd 2008-ban kétszázalékos csökkentését. Hasonlóképpen eltolták a tízszázalékos árfolyamnyereség-adó bevezetését, s még egy évvel az iparűzési adó megszüntetését is.

Luxusadó

Luxusadót kell fizetni a százmillió forintnál drágább ingatlanok után, de csak a limitet meghaladó érték adóköteles, mégpedig fél százalékkal. Az ingatlan értékét nem szakértői becsléssel, hanem a törvényjavaslat mellékletében foglalt fajlagos szorzószámokkal kell meghatározni (bővebben).

  • kapcsolódó anyagok
ADÓZÁS