Nem tudni, hogy a most születő szabályok szerint jár-e munkanélküli ellátás a státustörvény keretei között Magyarországon foglalkoztatott külföldieknek.

Könnyű menetnek ígérkezett az Országos Munkaügyi Tanács Munkaerő-piaci Bizottságának hétfői ülése. A foglalkoztatási törvények jogharmonizációja volt a téma, és a szociális partnerek egyként támogatták a Gazdasági Minisztériumban készült előterjesztést. De amint lehetett megragadták az alkalmat, hogy elmondják, mit hiányolnak a törvénykezésben.

Abban nem volt vita, hogy az Európai Unió közösségi rendeleteit alkalmazni kell a munkanélküli-járadék összegének kiszámításánál, a jogosultsági idő meghatározásánál. A változtatás lehetőséget ad arra is, hogy Magyarország a foglalkoztatási programokhoz a Munkaerő-piaci Alap révén igénybe vegyen uniós forrásokat.

A szociális partnerek ugyanakkor kifogásolták, hogy más, a foglakoztatással összefüggő jogszabály-tervezeteket a kormány nem tárgyalt meg az OMT-vel. Példaként említették a státustörvény tervezetét.

A Figyelőnet kérdésére Horváth Lajos, a Liga képviselője elmondta: részletesen felsorolták a bizottság ülésén, hogy a szakszervezetek hiányolják a nem klasszikus munkaviszonyban foglalkoztatottakra vonatkozó szabályok harmonizációját. A részmunkaidőben, a távmunkában, a vállalkozói igazolvánnyal foglalkoztatottakra, vagyis az utóbbi esetben a rejtett módon alkalmazottakra nincs érvényes szabályozás. Nem lehet tudni, hogy ők milyen esetben, milyen munkanélküli járadékot kaphatnak.

Ezzel kapcsolatban a munkaadói oldal képviselője arra is felhívta a figyelmet, hogy a szabályozás nem terjed ki a különféle önfoglalkoztatókra. Azt is tisztázni szeretnék a munkaadói oldalon, hogy milyen módon fizetik a járadékot és milyen szabályok szerint kaphatnak járulékot a szomszédos országokból Magyarországon foglalkoztatottak, vagyis akik itt vállalhatnak munkát.

Különösen aktuálissá tette a kérdést, hogy már csak órák választották el az országgyűlést a státustörvény elfogadásától. Nem találtak arra vonatkozó eligazítást, hogy ki fizet a státustörvény alapján Magyarországon elhelyezkedő munkavállalók után munkanélküli járulékot, ha egyáltalán kell fizetnie valakinek. Részesülnek-e munkanélküli járadékban, ha nem találnak munkát? Ha jár, meddig jár, ha nem, miért nem?
……