Negyvenmilliárddal tartoznak az egészségügyi dolgozóknak a kórházak a nem EU-konform ügyeleti szabályozás miatt. A kártérítésért újabb perek indulhatnak, a minisztérium szerint a kórházaknak kellene kifizetniük a kompenzációt.
Elképzelhető, hogy az amúgy is forráshiánnyal küzdő kórházak isszák meg a levét annak, hogy az ügyeleti díjazásról szóló magyar jogszabályok ellentétesek az Európai Bíróság (EB) döntéseivel. Legalábbis erre lehet következtetni Rácz Jenő egészségügyi miniszter tegnapi nyilatkozatából. A szaktárca vezetője szerint az orvosok a munkáltatójukat, vagyis a kórházukat perelhetik a csatlakozás óta elmaradt ügyeleti pénzeikért, így a munkáltatónak kell fizetnie is adott esetben.
Az EB egy precedensértékű ítéletében kimondta: az ügyelet minden órája munkaidőnek számít. Ehhez képest Magyarországon egy 24 órás ügyeletből – típusától függően – csak 4–6–8 órát fizetnek ki. Emiatt egy-egy doktor becslések szerint egy év alatt másfél millió forinttól esett el. A Magyar Orvosi Kamara (MOK) felmérése szerint az orvosoknak és a szakdolgozóknak összesen negyvenmilliárd forinttal kellett volna többet kifizetni a csatlakozás óta az EU-konform számítás szerint. A napokban az EB-ítélettel harmonizáló másodfokú döntést hozott a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Bíróság.
A szolnoki ítélet ugyanakkor csak elvi alapot ad az orvosoknak, hogy a kórházuk ellen egy újabb pert indítsanak, amely már a kártérítés lehetséges összegéről szólhat.
Éger István, a MOK elnöke szerint egységes kormányzati kompenzációra lenne szükség, mielőtt minden orvos egyesével perelni kezd. Már csak azért is, mivel a kórházak a hatályos magyar jogszabályok szellemében fizették az ügyeletet.
Rácz Jenő azt hangsúlyozta: minden uniós tagállam számára nehézséget okoz az EB döntésének betartása, s az egészségügy jelenleg struktúrájában ez nem is lehetséges. A tárcavezető szerint a munkaügyi minisztérium vezetőségével már elkezdődött egy helyzetet megoldó jogszabály-alkotási folyamat.
