Az általános forgalmi adóról szóló 1992. évi LXXIV. törvény (továbbiakban: Áfa-törvény) 16.§ (15) bekezdése értelmében, amennyiben a szolgáltatás ellenértékét a hatóság (bíróság) határozattal állapítja meg, a teljesítés időpontja a határozat jogerőre emelkedésének napja.

A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 187.§ (2) bekezdésének utolsó mondata értelmében a szakértői díjat megállapító végzés elleni fellebbezésnek csak a kifogásolt összeg erejéig van halasztó hatálya, vagyis a végzés a nem kifogásolt összeg erejéig (rész)jogerőre emelkedik.

Ha a másodfokon eljáró bíróság a részjogerővel bíró határozatban megállapított díjnál magasabb összegben határozza meg a díjat, úgy ugyanazon szakvéleményre vonatkozó díjat két részletben kell kiutalni a szakértő számára.

Kérdésként merült fel, hogy a szakértőnek egy vagy két számlát kell-e kiállítania szolgáltatásáról.

Az Áfa-törvény 16.§ (15) bekezdése alapján, ha a szolgáltatás ellenértékét a hatóság határozattal állapítja meg, a teljesítés időpontja a határozat jogerőre emelkedésének a napja.

A részjogerő az Áfa-törvény értelmében tehát adófizetési kötelezettséget keletkeztet, így az elsőfokon eljáró bíróság által megítélt díjról a szakértőnek számlát kell kiállítania.

Amennyiben a másodfokon eljáró bíróság a részjogerőre emelkedett elsőfokú határozat alapján megítélt összegnél nagyobb összeget ítél meg, a szakértőnek erről külön számlát kell kiállítania.

Ez a megítélés – azon túl, hogy a részjogerő is jogerő – azért is célszerű, mert ha a másodfokú döntés értelmében a szakértőt magasabb díj illeti meg és a szakértői tevékenység teljes díját egyetlen ügylet ellenértékeként ítéljük meg, a szakértői szolgáltatás ellenértékének adóalapja nő, így a szakértőnek az eredeti teljesítési időpontban kiállított számlát korrigálnia kellene, amelyet csak önellenőrzés útján tehet meg.

Ezért elfogadható az a gyakorlat, hogy – a fenti esetből fakadóan – a szakértői díj két részletben történő kifizetése esetén a szakértő két számlát állít ki.