"A válaszadás jogával is próbálják cenzúrázni a sajtót"

2001.06.20. Népszava

Több európai kormány a válaszadás jogának intézményét használja eszközként a sajtó cenzúrázására - szögezi le az amerikai sajtószabadsággal foglalkozó bizottság (World Pressfreedom Committee) Európában folytatott kutatásai alapján. A szervezet által összeállított listán azok a kódszavak szerepelnek, amelyekkel a különböző kormányok burkoltan cenzúrázni próbálnak. Ilyen többek közt: a válaszadás joga (ezt mondja ki többek között a kormány támogatásával nemrégiben elfogadott lex Répássy), az állami propaganda sugárzása közszolgálat címen, az egyenlő, kiegyensúlyozott esélyek a kommunikációhoz a különböző oldalak számára, a büntető jellegű kártérítések kirovása a szerkesztőségekre, az etikai kódexek kötelező elkészítése, valamint az internet korlátozása.

Répássy Róbert és Szájer József tegnapi sajtótájékoztatójukon azt közölték: a válaszadás joga a francia, illetve az angolszász médiatörvényekben is szerepel. A francia sajtótörvény szerint a megjelenést követő három napon belül a szerkesztőség vezetője köteles megjelentetni minden olyan személy válaszát, akit a rendszeresen megjelenő napilapban vagy folyóiratban személy szerint megneveztek vagy felismerhetően említettek. Ellenkező esetben pénzbírság, kártérítés lehet a szankció. Hangsúlyozták: a Magyar Újságírók Országos Szövetségének etikai kódexe szerint akit a cikk vagy műsor kifejezetten és hátrányosan érintett, annak helyreigazítás nélkül is biztosítani kell a válaszadás jogát, ám a válasz sem sérthet becsületet, személyhez fűződő jogot.

Hegyi Gyula MSZP-s országgyűlési képviselő, az Európai Unió nemrég kinevezett médiaügyekért felelős raportőre ugyanakkor úgy nyilatkozott: az ilyen törvények a legtöbb országban hosszú évek óta csupán elméletben léteznek. Erre utal az is, hogy a sajtószabadság védelmével foglalkozó nemzetközi szervezetek a múlt hét végén felhívásban kérték Göran Persson svéd kormányfőt, hogy a göteborgi EU-csúcson gondolják újra a rágalmazásra és sértésre vonatkozó jogszabályoknak a kérdését, miután ezek a törvények fenyegetik a véleménynyilvánítási szabadság alapvető emberi jogát. Levelükben többek között így érvelnek: erős jelzés lenne a tagjelölt államoknak, ha az unió tagországai felszámolnák ezeket a törvényeket. Ugyanakkor az Európai Unió sajtószabadsággal foglalkozó koordinációs bizottsága szerint a közéleti személyiségek, állami jelképek és intézmények "becsületének és méltóságának" ürügyével e törvényeket időnként arra használják fel, hogy elhallgattassák a kormányt bíráló hangokat, s így a jogszabályok korrupt és alkalmatlan tisztségviselőket védenek, s megakadályozzák a hivatali visszaélések feltárását.

Mádl Ferenc köztársasági elnök szerint a polgári törvénykönyv újonnan megállapított, válaszadásra vonatkozó rendelkezései korlátozzák a sajtószabadságot, azon belül is a szerkesztés szabadságát, így a válaszadás jogintézménye az elérni kívánt célhoz képest aránytalanul, így alkotmányellenesen korlátozza a sajtószabadságot. Mádl ezért az Alkotmánybíróságtól kérte a törvény előzetes vizsgálatát.

  • kapcsolódó anyagok
SAJTÓ